Érdekes jelenség, hogy a középkorú, sikeres nők egyre gyakrabban jobban kívánják a szexet, mint férfi partnerük. Vajon miért?

Lassan változik a még pár évtizede is általános kép a szexualitás iránt nem érdeklődő, gátlásokkal küszködő középkorú nőkről kialakított kép, noha túlzás lenne azt állítani, hogy gyakran lehetne látni, hallani, olvasni olyan negyvenes, ötvenes nőkről, akik kifejezetten igénylik a gyakori szexet.

Az elmúlt 15-20 évben az egyetlen kivétel az a típus volt, amely gátlások nélkül próbálta magának megszerezni a(z általában fiatalabb) férfit. Láttunk ilyet a TV-ben (Samantha a Szex és New Yorkban, Gabrielle a Született feleségekben), mozifilmben (Egy botrány részletei), a popzenében (Fountain's of Wayne - Stacey's Mom) és a szlengben (MILF).

Közben persze a média folyamatosan bombáz minket a nagymenő, állandóan szexet kergető férfi képével (soroljuk a neveket? Tiger Woods, Silvio Berlusconi, Ryan Giggs – és akkor ezek csak az elmúlt egy-két év leghangosabb botrányai), tovább erősítve azt a kulturális eszmét, amely a férfiasság és a hatalom, a jómód közötti összefüggést sugallja.

Kitört az elnyomott nőstény

Így aztán a negyven fölötti nők némileg értetlenül állnak libidójuk hirtelen felpörgése mögött. „Jönnek hozzám a nők a rendelésre és arra panaszkodnak, hogy valami nincs rendben velük, mert állandóan kívánják a szexet. Mire én azt felelem nekik, hogy semmi bajuk, egyszerűen az eddig elnyomott nőstény kitört belőlük és beköszönt” - mondja a Columbia University professzora, egyben a New York-i Női Szexuálegészségügyi Központ társigazgatója, Hilda Hutcherson.

Tulajdonképpen nem is olyan meglepő, hogy a negyvenes éveikben járó nők viszonya megváltozik a szexhez, hiszen sok szempontból ekkor vannak a csúcson (például a karrierjükben).

„Ez a nők ideje. Életük szinte minden területén ekkor a legsikeresebbek. A munkahelyi siker felpörgeti a nők libidóját is” - ért egyet Michelle Person, egy winnipegi pszichológus.

Mi lett a férfiakkal?

Ami legalább ennyire érdekes, hogy ezzel párhuzamosan mintha a hasonló korú férfiak kezdenék elveszíteni érdeklődésüket a szexualitás iránt, de legalábbis csökken az étvágyuk.

Ennek következménye a klasszikusnak mondható szerepek megfordulása. Egyre több férfi áll elő a „ma este ne, fáj a fejem” (eddig jórészt a nők privilégiumának számító) kifogással – és ennek sokszor semmi köze a szex kívánásához.

„A 'ma este ne' sok nő számára az egyetlen hatalmi eszköz a férfi felett. Ez ugyanúgy igaz a 'trófeafeleségekre', mint a sokat kereső / közismert / hatalommal rendelkező férfi partnerrel rendelkező asszonyokra” - hívja fel a figyelmet Leah Klugness New York-i pszichológus.

A nők átveszik a hatalmat?

Mindez igaz a férfiakra is, akik eszköztelennek, elnyomottnak érzik magukat a sikeres női partner mellett. Nem is csoda, hiszen a születésszabályozás, a spermadonorság és a mesterséges megtermékenyítés korában a szex elszakadt az eredeti, reprodukciós funkciójától.

Jelentősek a társadalmi változások is, az Egyesült Államokban például tavaly már több nő dolgozott, mint férfi. A managerek között is egyre több a nő, a frissen diplomázottak között pedig az arányuk eléri a 60 százalékot.

A dolog persze nem minden veszély nélkül való, különösen azon férfiak számára, kik megpróbálnak ragaszkodni egy régebbi kapcsolati modellhez. Ők azt kockáztatják, hogy nehezebben találnak párt maguknak.