A háziállatokat etetik antibiotikummal, egyre többféléből kapnak egyre többet, aminek csak az egyik következménye, hogy egyre több ellenálló organizmus fejlődik ki, ami rontja az ember gyógyításának esélyeit is. Mert ez a másik következmény: amit a megetetnek az állatokkal, azt előbb vagy utóbb megesszük mi is.

Az utóbbi hetek egyik legnagyobb aggodalmat kiváltó európai híre a Németországban és -ból elterjedt e-coli (avagy EHEC) vírus (ezúton is elnézést, az EHEC természetesen nem vírus, hanem baktérium, mint erre többen felhívták a figyelmet itt, a kommentekben és a Facebookon is - ki-ki vérmérsékletének megfelelően) baktérium volt, amely számtalan halálos áldozatot is követelt már és amelynek egyelőre nem találják az ellenszerét.

Márpedig szakemberek szerint a robbanásszerű kitörés és elterjedés egyik oka a háziállatok túlzott antibiotikus kezelése, ami elősegíti ellenálló organizmusok kifejlődését.

Néhány brit adat: az elmúlt tíz évben drámaian megugrott a modern antibiotikumok (elsősorban a humán gyógyászatban is kritikusan fontos cephalosporinok, fluoroquinolonok és makrolidok) használata a farmokon, konkrétan a nyolcszorosára nőtt, míg ugyanezen idő alatt a háziállatok száma erőteljesen csökkenni kezdett. A sertések esetében ez a csökkenés 27, a marháknál 10, a baromfi esetében pedig 10 százalék volt.

Mostoha körülmények között

A látszólag ellentmondásos adatok mögött nem túlzás: pokoli valóság húzódik meg. A nagy szupermarket-láncok által a tenyésztőkre erőszakolt alacsony ár (és itt még mindig Nagy-Britanniáról beszélünk, de ne legyenek kételyeink, ha ott így működnek a dolgok, akkor a világ és Európa más részein sem jobb a helyzet) következtében az állatállományt egyre mostohább körülmények között tartják, és a nagy tömegben a különböző fertőzések, járványok is gyorsabban terjednek.

Aggasztó jel, hogy a múlt hónapban brit szakemberek tejben is azonosították az eleddig elsősorban a kórházakban felbukkanó szupervírust szuperbaktériumot, az MRSA-t, és bár az organizmus pasztörizációval elpusztítható, a tudósok aggódnak, nehogy átterjedjen az emberekre is.

Márpedig a dolog nem vicc. Csak hogy a nagyságrendeket érzékeltessük: az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint csak az Európai Unió országaiban évente 25 ezer (!!) ember hal meg az antibiotikumokra rezisztens bakteriális fertőzések következtében. Még egyszer: 25 ezer ember!

Még nincs tíz éve, hogy megjelent egy újfajta, a carbapenemeknek ellenálló baktérium. Míg az első időszakban (2003 és 2007 között) kevesebb mint öt esetet jegyeztek fel évente, addig csak Nagy-Britanniában idén májusig 657 esetet regisztráltak, ami a 2010-es adatok kétszerese. Egyes betegeknél halálos vérmérgezést diagnosztizáltak.

A kapcsolat

Mind a brit egészségügyi hivatal, mind az Európai Gyógyszerügynökség, mind független tudósok a modern cephalosporinok és az MRSA terjedése közti kapcsolatra hívják fel a figyelmet. A túlzott gyógyszerhasználatnak tulajdonítják az e-coli és a szalmonella terjedését is a háziállatok között.

„A cephalosporinok egyike a leghatékonyabb, legmodernebb antibiotikumoknak, melyeket előszeretettel használnak az állattenyésztésben. Talán meg kellene hagyni őket emberi felhasználásra” - mondta például a téma egyik elismert szakértője, a University of Cambridge professzora, Mark Holmes.

Aligha véletlen, hogy a norvégok, a dánok és a svédek már szigorú korlátozásokat vezettek be az antibiotikumok használata terén, aminek része az, hogy csak laboratóriumi tesztekkel alátámasztott, indokolt esetben adható az állatoknak gyógyszer.

Napi rutin

Ugyanakkor például Nagy-Britanniában az antibiotikumokat szinte rutinszerűen adják, elsősorban azoknak a gyakran fejt állatoknak. A szigetország egyébként az egyetlen uniós tagállam, amely engedélyezi a gyógyszergyáraknak, hogy közvetlenül kapcsolatba lépjenek az állattenyésztő gazdákkal. Utóbbiak pedig nem nagyon válogatnak, hiszen az (egyébként is szűkös) megélhetésük forog kockán.

A termékek javát átvevő szupermarketek ugyanis csak a rendszer egyik fogaskerekének tekintik az állatokat, így aztán a gazdák kénytelenek minimálisra csökkenteni a költségeiket, hogy minimális haszonnal bár, de túl tudjanak adni a termékükön – állítja a Termőföld Szövetség egyik tanácsadója.

„A legtöbb problémát meg lehetne oldani, ha hagynánk, hogy egy kicsit kevésbé legyen intenzív az állattenyésztés, így aztán az állatok egészségesebbek lennének” - tette hozzá Richard Young.

Ami a távolabbi jövőt illeti, nos, az nem túl biztató: a tudósok már évtizedek óta figyelmeztetnek az antibiotikumnak ellenálló törzsek kifejlődésének veszélyeire, a probléma igazán azóta lett akut, hogy egyre kevesebb az új gyógyszer. A WHO egyik múlt havi ülésén arra figyelmeztettek, hogy az antibiotikumok nyakló nélküli használata oda vezethet, hogy a világ visszatér az antibiotikum előtti korba, amikor a fertőzések nem reagáltak a kezelésekre.