A 2020-as (szerencsére már magunk mögött hagyott) évet a koronavírus-járvány határozta meg leginkább. A frontvonalban dolgozó egészségügyi dolgozók mellett sokan mások is akadtak, akikre kevesebb reflektorfény vetült, de nélkülük sok minden nem működött volna, vagy nem úgy. Például a postások.

Esther Benderradjinak három kis gyermeke van, velük él a kelet-franciaországi Senones nevű kisvárosban. A 39 éves hölgy öt éve postás, néha háromkerekű elektromos scooteren közlekedve könnyíti meg az életét.

Franciaország is megszenvedte és szenvedi a járványt, márpedig a kijárási korlátozások idején sokak számára a postás egyike azon kevés emberi arcoknak, akikkel találkozhatnak.

„Vidéken az idősek sokszor nagyon várják a postást, különösen, amikor a korlátozások miatt el vannak vágva a külvilágtól. Ezekben az időszakokban még a korábbinál is fontosabbak a velük való találkozások, a kapcsolat fenntartása” – mesélte Esther a CNN-nek.

„Az első kijárási korlátozás idején az emberek kis feljegyzéseket hagytak nekünk a levelesládában, megköszönve a munkánkat. Ez igazán szívmelengető volt” – emlékezett vissza.

„A második lezárás idején viszont már eltűntek ezek a kis köszönőlevelek, nincsen már napi hálás üzenet. Talán az emberek hozzászoktak a helyzethez, a postás megint postás lett” – vélekedett Esther Benderradji.

(Fotó: Esther Benderradji)

A posztot a blog Facebook-oldalán kommentelhetitek.