Az 1890-es években a pennsylvaniai Reading egyik bordélyában örökítette meg az ott dolgozó örömlányokat William Goldman. A képek kifejezetten komoly ritkaságnak számítanak.

A technika akkori állása nem kevés türelmet kívánt, messze volt még az az időszak, amikor egyetlen kattintással elkészültek a fotók. Így aztán komoly vállalkozás volt William Goldmané és persze a fotók alanyaié.

Komoly és művészi, hiszen egyes képeken mintha Degas képei köszönnének vissza és az is érződik, hogy noha ezeknek a nőknek nyilván nem állt rendelkezésükre komolyabb összeg, azért próbáltak javítani a körülményeken és a külső megjelenésen egy-egy izgalmasabb ruhadarabbal.

Mit jelenthetett a nőknek ez a fotózás? Alighanem büszkeséget és erőt, hiszen ők már akkor is szembementek a korszellemmel, amely vagy azt várta egy nőtől, hogy maradjon otthon vagy dolgozzon esetleg egy gyárban – írta a fotókat közreadó könyv előszavában Dita Von Teese előadó.

Szerinte a fotók egyensúlyt mutatnak a művész és múzsái, férfi és nő között – legalábbis zárt ajtók mögött. No és persze azt is, hogy alighanem büszkék voltak a testükre.

Egyébként William Goldman szinte biztosan megtartotta magának ezeket a fotókat. Társasági események és esküvők sikeres és megbecsült megörökítőjeként szinte bizonyosan nem állt érdekében az akkori (meglehetősen puritán) nyilvánosság elé tárni őket.

Most megtörtént ez is, méghozzá egy nem akármilyen albumban.

(Fotó: Serge Sorokko Gallery/Glitterati Editions)

A posztot a blog Facebook-oldalán kommentelhetitek.