EgyAz RJR Props egy atlantai cég, amely hivatalosan mindenféle filmkellékeket gyárt, ám fő profilja voltaképpen nem más, mint a forgatásokon használt hamis pénzek előállítása. A dolog sokkal bonyolultabb és érdekesebb, mint elsőre gondolnánk.
Jó sok pénz a Breaking badben...
A Wall Street farkasa, Halálos iramban, a Netflixen látható Ozark című sorozat, 50 Cent és Kendrick Lamar videói – csak pár példa azokra az alkotásokra, melyekben láthatók a Rich „RJ” Rappaport cége által gyártott dollárok.
Pénzt nyomtatni rendkívül kényes folyamat, hamis pénzt nyomtatni meg pláne, még akkor is, ha kifejezetten forgatási célokkal készül. Különösen Amerikában, ahol a titkosszolgálat nagyon gyorsan nagyon ideges tud lenni az ilyesmitől.
A Csúcsformában 2 fiaskója
Nem véletlen, hogy RJ Rappaport rendszeresen egyeztet velük, még véletlenül sem szeretne semmi törvénybe ütközőt elkövetni. Annál is inkább, mert egy rossz döntés és annyi a forgatásnak, még rosszabb esetben elég könnyen akár börtönben is találhatja magát a felelős.
A hamis pénz gyártását 1992 óta nagyon szigorú szövetségi törvény szabályozza az Egyesült Államokban. Olyasmi szerepel benne, mint hogy csak a pénz egyik oldalára lehet nyomtatni, a bankónak jelentősen nagyobbnak vagy kisebbnek kell lennie, mint az eredetinek.
A probléma abból van, hogy ezzel nem mindenki van tisztában. Amikor például 2001-ben a Csúcsformában második részét forgatták Las Vegasban, egy jelenetben egy milliárd dollárnyi (!) hamis pénzt semmisítettek meg.
Csakhogy nem kevés bankjegy nem semmisült meg és bekerült a készpénzforgalomba. Mivel kifejezetten jól sikerült utánzatok voltak, a titkosszolgálat is kénytelen volt közbelépni – az esetet azóta is a szakma állatorvosi lovaként emlegetik.
Miben különbözik a hamis az eredetitől?
Visszatérve RJ-hez, a CNN-nek azt mondta, ő például éppen azért egyeztet rendszeresen a kormányszervekkel, hogy a lehető legjobb munkát végezhesse. Két típusú hamis pénzt gyárt: egyet a közelikhez (ezek a kiváló minőségűek), egy másikat pedig arra, hogy olyan 40 cm távolságból már valódinak tűnjön (ezek a standard minőségűek).
„A standard kellékpénz mindkét oldalára nyomtatunk, de beleviszünk egy kis optikai illúziót is. Ez azt jelenti, hogy olyan karhosszúságból valódinak tűnik, de ahogyan közelít hozzá az ember, egyre inkább látszik, hogy nem az” – mondta, hozzátéve, a trükk az, hogy kamerán keresztül igazinak tűnjön, de mondjuk egy boltban simán kiderüljön róla, hogy nem az.
„A kiváló minőségű típust a közeliknél használjuk, vagy akkor, ha valaki például pénzt számol vagy átad valakinek egy jelenetben. Ez fantasztikusan néz ki, ám mivel annyira igazinak tűnik, csak a papír egyik oldalára nyomtathatunk” – tette hozzá RJ Rappaport.
Ez még nem minden, az amerikai törvények szerint az utánzatok nem készülhetnek az eredeti pénz dizájnjának módosításával sem, azaz az RJR Propsnak (és a többi hasonló cégnek) meg is kell tervezni a saját dollárját.
Az egész a felhasznált papírral kezdődik, aminek az RJR Props esetében balról jobbra haladva változik a színe, vagy rózsaszín-sárga-rózsaszín vagy zöld-sárga-zöld. RJ Rappaport szerint ilyet az egész világon csak ők csinálnak, mert drága, viszont nagyon jól néz ki.
Persze vannak más különbségek is, a százdollároson a United States Federal Reserve felirat helyett például az Unreal Fake Currency Reserve olvasható, Franklin neve nem szerepel a képe alatt, az aláírások pedig Ima Not Real és Not Real Currency. Semmi nem marad ugyanolyan, még a United Statesben is W szerepel az U helyett.
Mennyi az annyi?
De mennyibe kerül a kellékpénz? RJR százas csomagokban árulja a sajátjukat, a standard 45, a kiváló minőségű 65 dollárba kerül. Az igényekre jellemző, hogy készítenek olyan kellékpénzt is, ami a megszólalásig olyan, mintha használt lenne – ez plusz 20 dollárba kerül.
„Nagyon nehéz használtnak tűnő pénzt készíteni, nehezebb, mint az emberek gondolnák. Kézzel kell használttá tenni őket, meggyűrni, foltokat varázsolni rájuk, cigarettával megégetni. Minden kell rá, ami elképzelhető, márpedig ehhez általában 15-20 ember munkája szükséges” – mesélte Rich Rappaport.
Az egyik legnagyobb felvevőpiac a zeneipar, a videókhoz ugyanis rengeteg kellékbankó kell. A cégalapító szerint heti 20 megkeresésük van, ami elég soknak tűnik.
A végére már csak egyetlen kínzó kérdés maradt: akad-e olyan előadó, aki nem vacakol kellékpénzzel, hanem valódit használ a videóihoz?
„Akadnak páran, akik valódi pénzzel dolgoznak. Azt azonban nem árulhatom el, kik ők, mert ez biztonsági kockázatot jelentene” – mondta Rich Rappaport.
(Fotó: Lewis Jacobs/Sony Pictures Television)
A posztot a blog Facebook-oldalán kommentelhetitek.