A pedagóguspályát választók közül olyan sokan hasalnak el egy teszten, hogy inkább megszüntetik a vizsgát. Mindez Nagy-Britanniában történik, de van egy érzésünk, hogy Magyarországon sem sokkal jobb a helyzet.

Nagy-Britanniában a pedagógusképzőkben járóknak matematikai és angol nyelvi tesztet kell elvégezniük, mielőtt megkapják a képesített tanári státuszt és elkezdhetnek dolgozni. 2012 óta azonban minden évben a jelentkezők nagyjából 10 százaléka, legalább 3500 ember megbukik ezen – ezért kiveszik a vizsgát a rendszerből.

Nick Gibb korábbi közoktatási miniszter tavaly még azt közölte, hogy a vizsga biztosítja a szülök és az iskolavezetők számára, hogy a számolásban és az írás-olvasásban magasan képzett oktatók lépnek be az osztálytermekbe.

Eredetileg úgy szólt a szabály, hogy aki háromszor elvérzik a teszten, az két évig nem próbálkozhat újra, ám ezt tavaly eltörölték. Most pedig a kormány az egész rendszert megreformálja.

A jelenlegi képzettségi teszteket eltörlik, ehelyett a leendő pedagógusoknak a tanárképzés végéig biztosítják a matematikai és angol nyelvi ismereteket.

Ez a megközelítés lehetővé teszi az egyetemeknek és képzési helyeknek, hogy jobban felmérjék a képzésben résztvevők egyéni igényeit, és szükség esetén jobban fejlesszék a képességeiket – olvasható az indoklásban.

Az egyetemek tehát plusz kurzusokat vagy egyéni foglalkozásokat tarthatnak, hogy segítsék a jövő tanárait.

Az ok egyszerű

A lépés oka az egyre égetőbb tanárhiány, és ez csak súlyosabb lesz – tavasszal előfordult, hogy 1500 betöltetlen állás várt jelentkezőkre egy központi rendszerben. 2010-hez képest nőtt a pedagógusok száma, de a diákoké nagyobb ütemben, így fordulhat elő, hogy akkor 15,5 gyerek jutott egy tanárra, míg tavaly mér 17.

A diákok száma pedig láthatóan tovább emelkedik. Tavaly 2,85 millió volt a 11 és 16 év közötti gyermek a szigetországban, és becslések szerint ez 2025-re 3,28 millióra nő. A kérdés tehát az, hogy lesz-e elég tanár az osztályokban?

A hiányt most túlórával oldják meg. A brit pedagógusok emiatt persze arra panaszkodnak, hogy túlterheltek, átlagosan 46,9 órájuk van egy héten, ami valóban kiemelkedően sok. Egy felmérésben ötödük mondta azt, hogy 60 órát vagy annál is többet dolgozik hetente.

Emiatt a hivatás sem túl népszerű a fiatalok körében, hiába próbáltak az utóbbi időben fizetésemeléssel és mentorprogrammal is csábítóbbá tenni a pályát. És most ebbe a sorba illeszkedik a vizsgák eltörlése.

Nem mindenki tartja jó döntésnek

A mérce csökkentésének persze nem mindenki örül. Alan Smithers, a Buckingham Egyetem professzora szerint egy fontos ellenőrzési lehetőség kerül ki a rendszerből. Attól tart, hogy bizonyos képzést biztosító intézmények feltöltik a helyeket, csak azért, hogy túléljenek pénzügyileg – így pedig hígulni fog a mezőny.

A másik oldal, a gyakorlatközpontú tanárképző szervezet ügyvezető igazgatója, Emma Hollins üdvözölte a változást. Szerinte ezzel az idejétmúlt teszt kerül ki a rendszerből, ami nem látta el célját. Ezzel együtt nem kell attól tartani, hogy butábbak lesznek a kikerülő tanárok - tette hozzá.

(Fotó: flickr.com/woodleywonderworks) 

A posztot a blog Facebook-oldalán kommentelhetitek.