Az emberek ma már nem elsősorban a sztárokra akarnak hasonlítani, hanem saját magukra. Amivel nem is lenne baj, ha ez nem a különböző szűrőkkel módosított fals képet jelentené. A jelenségnek már neve is van: Snapchat diszmorfia.

Csak szelfikirálynőnek hívták régebben Anikát. 19 és 21 éves kora között megszállottja volt a Snapchatnek, volt olyan, amikor négyezer követővel rendelkezett. Ma már maga is tragikusnak nevezi viselkedését, ami abból állt, hogy 25 szelfit készített naponta. 

Szerette az érzést, hogy van egy platform, ahol átlagos képes is háromszáz kedvelést kap. Népszerűnek érezte magát, és úgy érezte, hogy meg kell mutatnia az arcát újra és újra. 

Azonban a filterek is hozzájárultak vonzerejéhez. Volt egy kis dudor a lány orrán, ami miatt bizonytalannak érezte magát. A Snapchat effektjeivel – azon kívül, hogy kutyafület, virágkoronát és hasonlókat tehetünk az arcunkra – ezt teljesen el tudta tüntetni. Tetszett neki, ahogy a filterezés után kinézett, vékonyabb orral. 

Igyekezett elkerülni, hogy profilból lássák a való életben. Tudta, hogy ez irracionális, mégis így viselkedett. „Azt éreztem, hogy egy olyan világban élünk, ahol az emberek tökéletesnek akarják láttatni magukat, és így a csúcsra érni” – emlékezett vissza a londoni lány. 

Néha a követői személyes találkozót kértek Anikától, aki ilyenkor arra gondolt, hogy úgy kell kinéznie, ahogy a szelfiken. Ekkor elkezdett orvosi kozmetikával foglalkozó szakembereknél tájékozódni az Instagramon. 

A Snapchat diszmorfia 

Anika nincs egyedül, olyannyira, hogy ennek az állapotnak már orvosi neve is van: Snapchat diszmorfia. Azt jelenti, amikor az emberek eljárásokat keresnek és azoknak vetik alá magukat, annak érdekében, hogy úgy nézzenek ki, amilyen a digitális képük. 

A nevet Tijion Esho, az Esho klinikák alapítója találta ki. Az orvos Londonban és Newcastle-ben tevékenykedik, és azt tapasztalta, hogy míg korábban az emberek sztárokról vittek neki képeket, hogy olyan orrot és állat akarnak, mint a hírességeknek, ma már a saját, szűrőkkel megszépített képeikkel keresik fel. 

Néhányan a Snapchattel vagy a Facetune-nal megszerkesztett képeket hívják segítségként, míg mások egyszerűen kijelentik: olyanok akarnak lenni, mint a képeken – a nagy szemekre és a pixelre tökéletes képekre mutatva. Ez lehetetlen és elérhetetlen – jelentette ki az orvos. 

Egy közelmúltban megjelent orvosi tanulmány azzal foglalkozott, hogy a filteres képek által elhomályosított határ a realitás és a képzelet között testdiszmorfiás zavarhoz (vagy diszmorfiás testséma-zavar, BDD) vezethet. Vagyis torz testkép alakul is, ami eluralja az egyén gondolatait – meg van ugyanis győződve arról, hogy valamilyen hiba van a kinézetében. 

Egy másik orvos, Wassim Taktouk arról számolt be, hogy felkereste egy nő, miután a randija nem sikerült jól. A férfi ugyanis azt mondta neki, hogy nem úgy néz ki, ahogy a netes képén. 

A nő a szétfilterezett képet mutatta meg az orvosnak, és azt mondta, olyan akar lenni, mint azon a fotón. A kép hibátlan volt, már olyannyira, ami nem jellemző egy emberi arcra. Az orvos – aki többek között botox kezelésekkel foglalkozik – nem segített a nőnek, hanem közölte vele: ha ilyen képet akar mutatni magáról, akkor az csalódáshoz vezethet.

Miért készítünk ennyi szelfit? 

Korábbi tanulmányok azt mutatták ki, hogy rengeteg motiváció állhat a háttérben, a szociális státusz keresése, a depressziós gondolatok elhessegetése és persze az, hogy megörökítsünk egy emlékezetes pillanatot. 

Egy másik kutatás azt mondta ki, hogy a szelfik többségét saját és belső célok miatt lőjük, ezernyi fotó van, amelyet aztán nem töltünk fel sehova, csak magunknak őrizgetjük, magunkról. 

A Facetune-nak – ami az Apple legnépszerűbb fizetős appja volt két éve - és a Facetune2-nek 55 millió felhasználója van. Az ilyen applikációk nagyobbá varázsolják a szemeket és a szájat, feszesebbé az állkapocs vonalát, eltüntetik a nasolabiális vonalakat a száj és az orr körül. 

A fejlesztő cég egyik vezetője, Stav Tischler azt mondta: a szépítő alkalmazást, ami azt az illúziót követi, hogy a tökéletes test létezik, már mindenki használja, szupermodellektől az átlagemberekig, és ezzel mindenki tisztában is van. 

Ennek ugyanakkor ellentmond egy 2017-es kutatás, amely szerint az emberek a manipulált képeknek csak a 60-65 százalékát ismerik fel, vagyis nem jönnek rá a csalásra minden esetben.

Esho úgy látja, a megszépített képek elterjedése irreális várakozásokat teremthet és csökkenti azok önbecsülését, akik nem használnak ilyen alkalmazásokat. Ez ördögi körhöz vezet. 

A szelfik erejét támasztja alá az amerikai arcplasztika sebészeti társaság 2017-es felmérése: egy év alatt 13-ról 55 százalékra nőtt azon páciensek aránya, akik azért akartak jobban kinézni, hogy jobban fessenek a képeken. 

Ugyanakkor azt is érdemes figyelembe venni, hogy a szelfik között is nagy a különbség. Számít, hogy milyen telefonnal, elő- vagy hátlapi kamerával készítettük és milyen szögben. 

Egy tanulmány kimondta: a 30 centiről készített képeken az orr a valóságosnál 30 százalékkal nagyobbnak tűnik, mint a másfél méterről készített szelfiken. És felvetődik a kérdés: mit is akarunk valójában korrigálni az appokkal, a képet vagy a valóságot?