Utazási betegség attól alakul ki, ha nincsenek összhangban a látási ingerek és az egyensúlyérzékelés. Autóban, buszon vagy repülőgépen is jelentkezhet – ám adódik a kérdés, hogy gyakrabban tűnik-e fel a betegség, ha elterjednek az önvezető autók?
Egyre több gyártó tesztel önvezető kocsikat, így megjelenésük már nem nevezhető utópiának. A különböző látványtervek sokszor úgy mutatják meg, hogy az utasok egymással szemben ülnek az ilyen autókban, olvasnak, dolgoznak vagy más szabadidős tevékenységet végeznek, miközben megy velük a jármű.
A Coventry Egyetem kutatója szerint az önvezető autók nem lesznek olyan kényelmesek és hatékonyak, ahogy a képeken látszik, ha nem találjuk meg a módját, hogyan küzdjük le az utazási betegséget.
Mivel az ember vezette kocsikban is könnyen jelentkeznek a tünetek, ha nem nézünk ki az ablakon, még kényesebb lehet a helyzet egy önvezető autóban, ahol minden adott ahhoz, hogy másra figyeljünk.
Spencer Salter és kollégái arra jutottak, hogy egy önvezető kocsiban a hátrafelé ülő utasok mindegyikénél felerősödtek az utazási betegség tünetei egy normális, városi út során. Egy korábbi kutatás is utalt már erre: súlyosbodott a betegség akkor, ha nem láttak ki a jármű elején.
Egy másik megállapítás szerint 40 százalékkal csökkentek az egyszerű olvasási képességek az önvezető autóban, miközben a jármű normál sebességben, városi környezetben haladt. A kutatók ugyanakkor ennek leküzdésére találtak technikákat.
Érzékzavar okozza
Az utazási betegséget a különböző érzékeink által fogott jelek közötti zavar okozza. Amikor a szemünk látja a környezetet, az egyensúlyérzékelésért felelős belső fül is érzi, ha mozgunk. Amikor ez a két dolog nincs összhangban, akkor alakulhat ki utazási betegség.
Például olvasunk egy könyvet az autóban ülve, így a szemünk arra figyel stabilan, de közben a belső fül azt adja át az agynak, hogy mozgásban vagyunk. A probléma fordítva is létezik, azt virtuális valóság betegségnek nevezik: akkor a szemünk érzékeli úgy, hogy mozgunk, de a belső fül nem tud erről.
Utazási betegség szinte bárkinél kialakulhat, de mértéke függ a kortól, nemtől, etnikumtól és a múltbeli tapasztalatoktól. Például a kínai emberek érzékenyebbek erre, mint az európaiak, a nők körében gyakoribb, mint a férfiaknál, és a 11 évesek a leginkább érzékenyek. A vezetők nem szenvednek ettől a betegségtől, hiszen ők az utat kémlelve tisztában vannak a jármű várható jövőbeni mozgásával.
Mi lehet a megoldás?
A legjobb megoldás a betegség ellen, ha egy fix tárgyat nézünk abban az irányban, amerre haladunk, így a szemünk és a belső fül ugyanazt a jelet továbbítja az agynak a mozgásról. Mindezt nehéz lesz megoldani az önvezető autókban a hátrafelé néző üléseken.
Emellett csökkentheti a betegség tüneteinek kialakulását, ha tudjuk, hogy merre megy az autó, például figyelünk a navigáció hangutasításaira vagy az irányjelzőre.
Ezen kívül lehet olyan önvezető autókat tervezni, amelyek már önmaguktól csökkentik a betegség megjelenésének esélyét - írta a The Conversation.
A kutatók olyan technológiát mutattak be, amely képes megbízhatóan előrejelezni, hogy egy utasnál előjönnek-e a tünetek az életjelekre, a testtartásra és a kocsi útvonalára alapozva.
Ezt felhasználva személyre szabott program készíthető, amely segítheti az utas gyógyulását – például úgy alakíthatják át a jármű beállításait, hogy kényelmesebb legyen az út.
A kutatók egy olyan kis vibrációs eszközön is dolgoznak, amelyet a fül mögé helyezve elnyújtható az idő, amíg az utas rosszul kezdi érezni magát egy vezető nélküli fülkében.