A kínai fiatalok hozzászoktak a cenzúrához. A kommunista állam médiagépezete tökéletesen működik, az új generációk tagjai már szinte nem is vágynak arra, hogy kipróbálják a Google-t vagy a Facebookot, és valódi hírekkel találkozhassanak.
A kínai fiatalok sohasem hallottak a Google-ről, a Twitterről, a Facebookról vagy az Instagramról, mivel az ázsiai ország blokkolja ezeket az oldalakat, több ezer más portál, köztük a The New York Times és a kínai Wikipedia mellett. Szerepüket a kínai honlapok vették át, hasonló funkciókkal, csak állami cenzúra alatt működve.
Azokat, akik ebben a rendszerben nőttek fel, óriási szakadék választja el a világ többi részének fiataljaitól. Mivel hozzászoktatták őket a saját, ellenőrzött applikációkhoz és online szolgáltatásokhoz, sokakat nem is érdekel, hogy mi az, amitől tiltva vannak. Ezáltal pedig a pekingi vezetés egy alternatív értékrendszert építhet fel, amely a nyugati liberális demokráciával versenyez.
Jönnek a követők
Ezt a példát kezdik más országok is követni, a kínai cenzúrára ráharapott Vietnam, Tanzánia és Etiópia is, és egyre bátrabban alkalmazza. Mindez pedig éppen az ellenkezője annak, amit sokan az internet hatásától vártak, vagyis hogy lebontja a határokat, és megszünteti azt, hogy bizonyos helyeken ne lehessen hozzáférni a hírekhez, fontos információkhoz.
Még 2000-ben Bill Clinton, az akkori amerikai elnök fogalmazott úgy egy beszédében, hogy az internet szélesebb körű használatával Kína egy sokkal nyitottabb társadalom lehet, „az új században a szabadságot mobiltelefonok és kábelmodemek terjeszthetik el”.
Ehhez képest a Kínai Kommunista Párt jóval szorosabb ideológiai kontrollt vezetett be Hszi Csin-ping elnöksége alatt. Az idei év első felében az internetet szabályozó szervezet több mint háromezer weboldal engedélyét vonta vissza.
Az internetes óriáscégek még próbálkoznak. A Google egy cenzúrázott keresőmotoron dolgozik a kínai mobiltelefon felhasználók számára, ha a kormány hozzájárul, a Facebook pedig leányvállalatot hozhatott létre, de engedélyét végül gyorsan elvették.
Nem is érdekli őket
Egy nagyszabású kutatás azt igazolta, hogy a kínai egyetemistákat nem érdekli, hogy hozzáférhetnek-e cenzúrázatlan, politikailag érzékeny információkhoz. A kísérlet során két pekingi egyetem ezer diákja kapott olyan eszközöket, amellyel kikerülhetik az állami cenzort, de majdnem a felük nem is használta ezeket, akik pedig mégis, azok sem olyan külföldi oldalakat böngésztek, amelyekhez egyébként nem férhetnek hozzá.
„A megállapításaink szerint a cenzúra Kínában hatékony, nemcsak azért, mert a rezsim nehézzé teszi az információhoz jutást, hanem mert olyan környezetet segít elő, amelyben az embereknek sincs igényük az ilyen hírekre” – írták a kutatók a brit Independenten.
Az új generáció tagjai között már nincsenek lázadók. Pár éve még ismertté vált Han Han, egy blogger, aki megkérdőjelezte a kínai politikai rendszert és a tradicionális értékeket.
Könyveit milliós példányszámban adták el és 40 millió követője volt a Weibón, a kínai Twitteren. A mostani tinédzserek vagy huszonévesek között már nincsenek hasonlók, sőt, Han Han is nagyot változott, leginkább a filmkészítésről és az autóversenyzésről posztol, nem politikáról.
Minden úgy jó, ahogy van
A kínai fialatok körében népszerű a Baidu, a WeChat nevű közösségi médiaszolgálató és egy rövidvideós platform, a Tik Tok. A felmérések szerint elégedettek életük alakulásával és az ország helyzetével, úgy látják, Kína története legjobb napjait éli és egyre jobb hellyé válik. Minden úgy jó, ahogy van – igaz ez a kínai applikációkra is a véleményük szerint.
Vannak, akik akkor sem keresik fel az egyébként tiltott alkalmazásokat és oldalakat, amikor tehetnék, vagyis amikor külföldön járnak, és volt olyan is, akit megrémítettek a külföldi híradásokban szereplő tudósítások a háborúkról és tüntetésekről, ezért inkább el is kerüli ezeket.
Persze vannak nyitottabb fiatalok is: a 23 éves Perry Fang Ausztráliában tanul, ahol természetesen szabadon használhatja az internetet. Most ha hazalátogat Kantonba szüleihez, nehéz úgy interneteznie, hogy ne használja a Google-t és figyel arra, hogy szülei előtt ne kattintson – egyébként tiltott – politikai hírekre. Azt vallja, a kínai alkalmazásokra használhatatlanok, ha valaki külföldre költözik – az igazi világ csak akkor tárulhat ki.
Falloszkagyló és dundikóla avagy egészen morbid furcsaságok
(Fotó: pixabay.com/StockSnap)
