Az északi földgömb országai lassan megsülnek ezen a nyáron és ez nem csak a klímaváltozás következménye. Szokatlan tűzvészek pusztítanak például Svédországban a száraz, meleg időjárás következtében 50 erdőben, köztük egy tucat olyanban, amelyek túl vannak az Északi-sarkkörön.

Észak-Amerikát, a Sarkvidéket, Észak-Európát és Afrikát sorra rekordmeleg sújtja. A Szaharában, Algériában 51,3 fokot mértek, ami rekordnak számít. Japánban a 40 fokos hőmérséklet miatt többen meghaltak, vagy kórházba kerültek, Kaliforniában pedig áramszünetet okozott a klímaberendezések túlhasználata. 

Kanadában 18 napon keresztül mértek 30 fok feletti hőmérsékletet, míg tavaly ez csak 9 napon át tartott. Többen meghaltak. Montrealban nem tudták a halottasházak a testeket tárolni, máshová kellett őket szállítani. A hőhullám tehát gyakorlatilag egész bolygónkat érinti. 

Mi okozza ezeket a problémákat? 

Bolygónk időjárása nagyon összetett és bár a klímaváltozás a legnyilvánvalóbb jelölt, vannak tudósok, akik szerint helytelen lenne túlbecsülni a szerepét. 

„Az elmúlt hetekben figyelemre méltó szélsőségek történtek. Ugyanakkor ügyelnünk kell arra, hogy ne az éghajlatváltozásra fogjunk mindent, hiszen más tényezők is hatással vannak rá” – hangsúlyozta például Dann Mitchell, a Bristoli Egyetem kutatója. 

Az egyik ilyen jelenség a futóáramlás (jet stream), azaz a 8-10 km magasban keletkező erős nyugat-kelet irányú széláram. 

„A jelenleg tapasztalható futóáramlás rendkívül gyenge, aminek következtében a nagynyomású légköri jelenségek hosszú ideig elidőznek ugyanazon a helyen” - fejtegette Dann Mitchell. 

Az óceán is bejátszik 

„A másik tényező az, hogy az Atlanti-óceán felszínének hőmérséklete nagyon meleg. Ez az óceán multidekadikus oszcillációjának a hatása” - mondta Adam Scaife, a Met Office professzora. 

Szerinte az 1976-os évi jelenségekhez hasonlít a helyzet, amikor hasonló hőmérsékletet mértek hosszú ideig az Atlanti-óceán felszínén, nem csoda, hogy abban az évben volt a 20. század legszárazabb és legnaposabb nyara az Egyesült Királyságban. 

Ami jelentős különbség a 42 évvel ezelőtti nyárhoz képest, hogy azóta felerősödött a klímaváltozás – hívta fel a figyelmet a brit Guardianben Tim Osborn, a University of East Anglia a területtel foglalkozó professzora. 

Így minden jelenség erősebben jelentkezik, mint 40 éve. Mivel a globális széndioxid-kibocsátás továbbra is emelkedik, a jóslatok azt sugallják, hogy képtelenek leszünk a globális felmelegedést 2 fok alatt tartani, a hőhullámok erősebbek lesznek és hosszabb ideig tartanak majd - figyelmeztetnek a tudósok. 

Ráadásul nemcsak a szárazföldön, de a tengerekben is van ilyen jelenség. A Nagy Korallzátonyt egy ilyen tengeri hőhullám sújtotta tavaly Ausztrália partjainál. 

„Ráadásul a tengeri hőhullámok is egyre gyakoribbak és egyre intenzívebbek, ami egy kifejezetten aggasztó jelenség” – tette hozzá Michael Burrows, a skót tengerkutató intézet szakembere.