Reggel bemegyünk dolgozni, jó esetben délután végzünk, a munkánkért megkapjuk a fizetésünk, és ez így megy hétről hétre és hónapról hónapra. Csakhogy minden negyedik brit munkavállalónak már most is van egy-két egyéb projektje a napi munkája mellett.

Ezek az egyéb munkák ráadásul az elkövetkező évtizedekben még általánosabbak lesznek. 2030-ra legalább a népesség felének lesz két munkája egyszerre, mondjuk egy saját cége és egy teljes állása. 

A másodvállalkozások mintája New Yorkból és a Szilícium-völgyből érkezett és a tendencia növekedésének aránya megjósolhatatlan a Henley Business School szerint. 

A bevételt ezek a munkák mintegy 20 százalékkal, a munkaidőt pedig 13 órával növelik, azaz egy munkavállaló akár 50 órát is dolgozhat két állásban. 

„A másodállás vállalása nem mindig egyszerű” - mondta a muzsikus, dokumentumfilmes üzletember Green professzor, aki a mellékest vállalókat arra figyelmezteti, hogy készüljenek fel hibákra és elutasításra. 

„Előkészületeket, vastag bőrt, ötleteket és elszántságot igényel, hogy ezekkel megbirkózzunk. Ha megálltam volna az első nemnél, ha feladtam volna a hibáknál, amelyeket elkövettem, sehol sem lennék most” – tette hozzá. 

Nemcsak a személyes hibáktól kell félniük a vállalkozóknak, a munkaadók fele sem túl lelkes. Mások ugyanakkor elsősorban az előnyeit látják, úgy vélve, ha engedik legjobb embereiket vállalkozni, akkor képesek lesznek megtartani őket. Egy felmérésben megkérdezett munkaadók több mint fele úgy vélte, ezzel növelheti munkavállalói teljesítményét és boldogságát. 

Bizalom vagy tusa 

Sok munkavállaló számára a másodvállalkozás nem menekülőutat jelent a napi munkából, sőt a többség azt mondta, inkább a főállásuk teszi őket még boldogabbá. 

„Mióta lediplomáztam a zeneakadémián, zenekari stratégaként dolgozom egy londoni reklámügynökségnél” - mondta a 24 éves Peter Thickett, aki nem akarta feladni a zene iránti szenvedélyét, de emellett szerette volna kipróbálni magát a marketing és a reklám területén is. 

Így hát megalapította Ante Terminum Productions nevű színházi cégét az évfolyamtársával. Sem a munkáját, sem a szenvedélyét nem akarja abbahagyni. 

„Ha a munkaadók a kreatív elmék új generációját akarják felvenni, egyértelmű, hogy sokkal rugalmasabbnak kell lenniük. Mindenek előtt el kell ismerniük, hogy munkavállalóikat éppen a mellékállásaik teszik értékessé” – vélte. 

Munka egy életre 

„A mellékvállalkozás azt az érzést nyújtja az embereknek, hogy az őket alkalmazó cég helyett az ő kezükben van a karrierjük feletti irányítás” – hangsúlyozta a brit Independent című lapnak Naeema Pasha, a Henley Business Scholl munkaügyi igazgatója. 

Ehhez egyrészt az is hozzájárul, hogy a munka, a karrier már koránt sem olyan biztos, mint régen volt. Ez a generáció nagyon megérzi ezt. Azok a cégek, melyek az új trendhez nem alkalmazkodnak és nem veszik jónéven a mellékvállalkozásokat, elveszíthetik a legjobb munkavállalóikat.

(Fotó: pixabay.com/geralt)