A European Academy of Allergy and Clinical Immunology szerint növekszik az allergiás megbetegedések száma. Jelenleg több mint 150 millió uniós polgár szenved krónikus allergiás megbetegedésben, és 2025-re várhatóan az egész európai népesség fele érintett lesz. Mi okozza az allergiát? Senki sem tudja biztosan.
Az allergia a szervezet immunrendszerének a reakciója egy olyan anyagra, amely rendszerint ártalmatlan: a virágpollen, bizonyos ételek, állatok, vagy a háztartásokban jelenlévő por is lehet ilyen anyag. Mindenesetre több elmélet is van arra, mi okozza a sokak életét megkeserítő allergiát.
A higiéniai hipotézis
Egy 26 és 54 év közöttiek körében végzett nemzetközi kutatás azt mutatta ki, hogy ha egy gyermek 5 éves koráig egy állattenyésztéssel is foglalkozó gazdaságban él, az csökkenti a felnőttkori allergiás megbetegedések kialakulásának kockázatát.
Úgy tűnik, hogy a mikrobák sokféleségének való kitettség csökkenti ezeknél az embereknél az immunrendszerük általános reaktivitását.
Szóval ha lemondunk a tisztaságról és a gyermekeinket piszkos környezetben hagyjuk felnőni, akkor nyert ügyünk van? Nos, a kézmosásról az étkezések előtt és a WC használata után, valamint ha valaki beteg, köhög vagy tüsszent, nem kell lemondani. Ez segít elkerülni a fertőzést és a baktériumok terjedését.
De a higiénia nem kell, hogy a rögeszménkké váljon. A gyerek hadd játsszon a szabad levegőn, hadd legyen koszos.
Környezeti változások hipotézis
Egy az éghajlatváltozásról készített felmérés eredményei szerint a pollenallergia esetek emelkedése az időjárási viszonyok változásának köszönhető, amelyek az allergén pollenek egyre gazdagabb és szélesebb körű terjedését teszik lehetővé.
A parlagfű pollenjéből mindössze 50 pollenszemcse egy köbméter levegőben elegendő a szénanátha kiváltásához; és egy parlagfű 2,5 milliárd pollent bocsát ki naponta!
Az enyhe tél és a meleg idő kiterjesztik az őshonos növények virágzási szezonját is. Ez ellen csak úgy védekezhetünk, hogy az előrejelzéseket figyelve a négy fal között maradunk a pollennel leginkább szennyezett napokon, a ruhát hazaérkezéskor lecseréljük, kezet mosunk és benn szárítjuk a mosott ruhát is.
Légszennyezettség hipotézis
Köztudott, hogy a kipufogógázokban és a szmogban található részecskék irritálhatják a légutakat és a tüdőt, ami asztmás tüneteket okozhat. Azoknál, akiknek az asztmás tüneteit a házi poratka, a pollen okozza, a légszennyezettség növelheti az érzékenységet.
Figyelni kell a levegőminőségre vonatkozó előrejelzéseket. A légszennyezettség mértéke magasabb délutánonként és este, a napsütéses napokon és csúcsidőben. A babakocsi takarók segíthetnek csökkenteni a kockázatot, de arra is ügyelni kell, hogy a gyermek szellőzése is biztosított legyen, különösen meleg időben.
Ételallergia
A gyermekeknél az allergiás reakciók leggyakoribb oka a tojás, a tej, a szója, a búza és a földimogyoró. A felnőtteknél a dió- és mogyorófélék, a halak és a kagylók. Egyébként bármelyik élelmiszer képes allergiát okozni az arra érzékeny emberekben.
Nem világos, hogy mi okozza az immunrendszer ilyen túlzott reakcióját bizonyos élelmiszer-fehérjékre; de ha a családtagok között már előfordul, akkor valamivel nagyobb a kockázata annak, hogy kifejlődjön a gyermeknél is.
Az a gyerek, akinek ekcémája van, érzékenyebb az élelmiszerallergiára is. Az antihisztaminok enyhítik az ételallergia tüneteit, a háziorvos tud segíteni.
(Fotó: pixabay.com/cenczi)