Kívül tágasabb

A jövő otthonai föld alatt és föld felett

2018.04.29. 06:30, Kívül tágasabb , 3 komment

A szaporodó természeti katasztrófák és a klímaváltozás alapvetően változtathatja meg azokat a körülményeket, melyek között mindennapjainkat éljük. Ide tartoznak otthonaink is. Minisorozatunk első részében a kupolaházat és a lebegő otthont mutattuk be, most a föld alá is elkalandozunk.

foldalatti_haz.jpg

Földalatti otthonok 

A barlangoktól kezdve az emberek sokáig földalatti házakban éltek a történelem során. Az épületek többsége ma mégis felszíni, de a közelmúltban a felszín alatti struktúrák építészei egyre kreatívabbá váltak. 

Ezek az épületek - amelyek általában a domboldalak természetes görbéihez alkalmazkodnak - gyakran energiahatékonyak. Megakadályozhatják az erőteljes szél okozta károkat, különösen jól simulnak a tájképbe és jól alkalmazkodnak az esőzésekhez is. 

A svájci építész, a földdel védett építészet úttörőjének tekintett Peter Vetsch szerint az ilyen házak olyan helyekre alkalmasak, mint a Fülöp-szigetek, Mexikó és Japán, amelyeket gyakran érnek természeti katasztrófák. 

Felhőkarcolók 

Az elmúlt évtizedben a városok több mint 600 felhőkarcolót építettek. Ugyanakkor a városi területek egyre kiszolgáltatottabbak lesznek a tengerszint emelkedésének, a hurrikánoknak és a viharoknak, így ezek a drága épületek veszélyeztetve vannak.

felhokarcolo.jpg

Magasságuk miatt a felhőkarcolók különösen sebezhetők. A Nemzeti Hurrikán Központ jelentése szerint minél magasabb egy épület, annál gyorsabban halad a szél át rajta. 

Erős hurrikánok idején a viharos szél megrongálhatja az ablakokat, vagy akár egész tornyokat. Ha sok magas épület közel áll egymáshoz, szélcsatornákat is létrehozhatnak - alacsony nyomás, nagy sebesség - növelve a szél erejét. 

Ráadásul ha a tápfeszültség kialszik és a biztonsági generátorok a torony elárasztott alagsorában vannak, akkor a menekülőknek borzasztóan hosszú lesz az út lefelé. 

Egyes városok a közelmúltban új szabályokat iktattak be a felhőkarcolókkal kapcsolatban. Miamiban például magas épületeknél kikötés, hogy az első 9 méteren csak speciális, ütésálló üvegeket használhatnak, mert itt éri a legtöbb törmelék az épületeket. 

Megemelt épületek 

Az árvizek és a vihar általában a hurrikánok kíséretében tűnik fel, és mind rossz hatással van az épületekre. 

A Sandy vihar becslések szerint 6,3 milliárd dolláros árvízi kárt okozott New Yorkban és New Jerseyben. A közelmúltban a Harvey hurrikán hatalmas áradásokhoz vezetett Houstonban és Texasban, amely mindössze két megyében legalább 4,1 milliárd dolláros lakóingatlani károkat okozott.

megemelt.jpg

Számos amerikai város olyan törvényeket hoz, amelyek megkövetelik, hogy a fejlesztők az épületeket néhány méterrel a jósolt áradási szintek felett építsék fel. 

„A tengerparti területekre új tervezési stratégiákat kell kidolgoznunk és nem engedhetünk a biztonságból. Ez olyan valami, amit sokkal komolyabban kell vennünk. Egyszerűen muszáj” - nyilatkozta Dens Hoskins, a Gensler vezérigazgatója, aki a világ legnagyobb építészeti cégét vezeti.

A legnagyobb sztárok között is bőven akad közveszélyes - nézd meg, kik ők!

Csatlakozz hozzánk a Facebook-on és a Twitter-en!

Kívül tágasabb

A világ érdekes. Ha érdekel, mi történik a világban körülötted, akkor itt a helyed!

Hirdetés

Utolsó kommentek

Innen szemezgetünk

  • BBC News
  • Telegraph.co.uk
  • the Guardian
  • The Independent
  • MailOnline
  • CNN
  • The New York Times
  • POLITICO
  • The Huffington Post
  • Gawker
  • Vanity Fair
  • New York Post
  • Drudge Report
  • EL PAÍS
  • Chinadaily US Edition
  • elmundo.es