Az elkövetkező 80 évben kétmilliárd új otthonra lesz szükség. Az évszázad végére ugyanis a világ népessége a felével nő majd, olyan lakhatási válságot generálva, amit már most el kell kezdeni kezelni.

Az ENSZ szerint a népesség 11,2 milliárd fő körül lesz 2100-ra, méghozzá csak közepes növekedéssel számolva. Az infrastrukturális és egyéb fejlesztések mellett, nem beszélve az anyagi szükségletekről, ez annyit tesz, mint az EU népességének hétszeresének ellátása, vagyis 511 millió plusz emberé. 

Az étel, a víz és egyéb anyagi javak iránti igény is elképesztően megnövekszik majd, de különösen nagy baj lesz a lakhatással.

Változnak az igények 

Világszerte más és más igényei vannak az embereknek, de az ENSZ adatai szerint az utóbbi 50 évben az átlag háztartások mérete csökkenést mutat mindenhol. Franciaországban például 1968-ban 3,1 személy lakott egy háztartásban, 2011-ben már csak 2,3. 

Ezzel egy ütemben csökkent a népszaporulat is 2,6-ról 2-re. Kenyában pedig az 1969-es 5,3 fő per háztartásról 4 főre csökkent 2014-re. Az élveszületések száma pedig 8,1-ről 4,4-re. 

A népesség elöregedése egyrészt demográfiai változást és a gondozási szükségletek növekedését hozza magával, emellett pedig azt is jelenti, hogy az emberek tovább élnek az otthonaikban, ami hatással van a többi ember lakhatására is. 

A legmarkánsabb változás pedig az egy-, és kétszemélyes háztartások számának növekedése a fejlett országokban. Skóciában például 2037-re 9 százalékkal nő a népesség száma, de a háztartásoké már 17 százalékkal. 

Angliában 2041-re a népesség 16 százalékkal nő, miközben a háztartások száma 23 százalékkal. Ez 8, illetve 7 százalékos különbség. 

A világ egy ketyegő lakhatási bombán ül a CityLab szerint. Ahogy a fejlődő országok egyre inkább utolérik a fejlett országokat, úgy nőnek a lakosság életszínvonalra vonatkozó elvárásai is. 

Tehát ha világszerte 7-8 százalékos növekedésre számíthatunk a háztartások számának terén, akkor az 800 millió új otthonra való igényt is jelent. Ha pedig a háromszemélyes háztartás lesz az átlagos és a globális népesség növekedése 8 százalék, akkor az több, mint kétmilliárd új otthonra való igényt jelent a 21. század végéig. Ehhez járul majd még hozzá a klímakatasztrófák miatt otthonukat vesztett emberek száma is. 

Az igények kielégítése 

Többet kell a döntéshozóknak az előregyártott lakások területén befektetnie és alternatív megoldásokat keresni az ezekkel kapcsolatos problémákra. Például: a tervezéshez és az alapozáshoz szükséges túl hosszú idő, késlekedés a közművek telepítésében, hiány a jól képzett építőipari menedzserekben, akik a komplex folyamatot képesek átlátni – mind megoldásra váró feladat. 

Olyan kormányzati politikát kell majd bevezetni, mely az új épületek fenntartható tervezését ösztönzi, az újrahasznosíthatóság maximalizálását és a szén-dioxid kibocsátás csökkentését. 

Hamarosan ez lesz az egyik legfontosabb társadalmi probléma, melynek megoldása minden országban első helyre kerül majd a kormányzati stratégiákban. 

(Fotó: pixabay.com/Nikguy)