Történelmi nap lett a keddi Kolumbiában, ahol ünnepélyes ceremónián jelentették be, hogy a legnagyobb baloldali gerillaszervezet, a FARC végleg letette a fegyvert. A közel félévszázados harcokban negyedmillió ember veszítette életét.
A Kolumbia Forradalmi Fegyveres Erői nevű szervezet tagjai egy nappal a megjelölt határidő előtt adták le fegyvereiket. Az ENSZ megfigyelői összesen 7132 kézifegyvert vettek át és regisztráltak. Más kérdés, hogy a gerillák állítólag 900 titkos fegyverraktára közül mindössze 77-et találtak meg és ürítettek ki.
A kolumbiai kormány és a FARC tavaly kötött békemegállapodást, ennek az egyik kulcspillanata volt a fegyverek leadása, melyeket speciális, az ENSZ által felügyelt konténerekben tárolnak addig, amíg a világszervezet el nem szállítja azokat.
A FARC Kolumbia legrégebbi, legnagyobb, és persze legjobban felszerelt gerillaszervezete volt. A hatvanas évek közepén jött létre a helyi kommunista párt katonai szárnyaként. Tíz évvel ezelőtt élte utolsó fénykorát, akkor nagyjából 18 ezer tagja volt, és az ország több mint harmadát ellenőrzése alatt tartotta, elsősorban az őserdőket és az Andok lábánál fekvő síkságokat.
Emberrablások, kábítószer, zsarolások
A gerillaszervezet anyagi hátterét elsősorban emberrablásokkal, zsarolásokkal, és a kokainkereskedelemben való részvétellel teremtette meg. Nem csoda, hogy a kolumbiain kívül az amerikai, a kanadai, a chilei, az új-zélandi kormány, valamint az Európai Unió is terrorszervezetként tartotta nyilván.
A FARC 2012-ben már bejelentette, hogy a jövőben felhagy a váltságdíjért elkövetett emberrablásokkal, és szabadon engedte az utolsó tíz, fogságban tartott katonát és rendőrt. Ugyanakkor a feltételezhetően több száz túszként fogvatartott civil helyzetéről nagy volt a csend, és ezt követően sem hagytak fel az emberrablásokkal.
Az áttörés először tavaly augusztusban történt meg, amikor Juan Manuel Santos kolumbiai elnök bejelentette, hogy négy év tárgyalást követően sikerült békét kötni a FARC-kal, ám erről októberben még népszavazást kellett tartani.
Ami annak rendje s módja szerint elbukott.
Igaz, éppen csak, de a többség (50,24 százalék) a megállapodás ellen szavazott. A kolumbiai kormány és a FARC végül novemberben írta alá a módosított megállapodást, amit a kongresszus még abban a hónapban el is fogadott. A gerillaszervezet tagjai végül idén februárban kezdték el leadni a fegyvereiket.
Szimbolikus helyszín
A ceremónia helyszíne, Mesetas természetesen nem volt véletlen. A főváros Bogotától 240 kilométerre fekvő település hagyományosan a FARC katonai központja volt, és kapuként szolgált mind a keletre fekvő sík területek, mind a közeli hegyek felé.
Amikor 1998 és 2002 között az Andrés Pastrana elnöksége alatti akkori konzervatív kormány és a FARC alapítója, Manuel Marulanda Vélez végül sikertelenül megpróbáltak békét kötni, Mesetas is a demilitarizált övezet része volt.
A FARC fennállásnak évtizedei alatt a régió nem nagyon volt kormánykézen. A FARC egyik vezére, Pablo Catatumbo korábban azt mondta, ezen a környéken zajlottak a legintenzívebb összecsapások a kormány és a gerillák között.
Mesetas tehát szimbolikus helyszín mindkét fél számára.
Egy különös vezér
A jelenlegi FARC-vezér érdekes figura. Az 1959-ben született Rodrigo Londoño Echeverri (ragadványnevén Timochenko) klasszikus szélsőbalos életutat járt be. A gimnázium után csatlakozott a kolumbiai ifjúkommunistákhoz, nem csoda, hogy aztán egy moszkvai egyetemen kötött ki.
A Szovjetunió után katonai kiképzés következett az akkori Jugoszláviában, majd Kubában fejezte be tanulmányait. A FARC vezetését 2011 novemberében vette át az előző vezér, Alfonso Cano halála után.
Az Egyesült Államok külügyminisztériuma szerint ő felelt a FARC kokainnal kapcsolatos ügyeiért, ő felügyelte a gyártást és az elosztást. Nem csekély mennyiségről, több száz tonna kokainról van szó, amit elsősorban az Egyesült Államokban, de mellette a világ rengeteg részén terítettek.
