Gyereknevet választani nem is olyan egyszerű, mint gondolnánk. Egyfelől sokszor ott a családi nyomás, másfelől a divat – mindkettő könnyen oda vezethet, hogy az ember egy idő után megbánja a döntést. Az indokok azonban még ennél is meglepőbbek lehetnek.

A megbánás nem is olyan ritka, mint gondolnánk, az Egyesült Királyságban végzett felmérés szerint például minden ötödik szülő úgy gondolja, ma már más nevet adna gyermekének, mint amikor döntött. 

A Mumsnet nevű oldal felmérésében részt vevő 1000 szülő 18 százaléka mondta határozottan, hogy megbánta döntését, negyedük egyébként azért, mert a név túlságosan elterjedt. 

Az idei év legdivatosabb nevei egyébként az Egyesült Királyságban a lányoknál az Olivia, az Amelia, a Charlotte, az Ava és az Isla, míg a fiúknál az Ezra, az Asher, az Atticus (…), a Declan, és az Oliver. 

Magyarországon a lányoknál egyébként a Hanna, az Anna, a Jázmin, a Luca és a Lili, a fiúknál pedig a Bence, a Máté, a Levente, az Ádám és a Marcell vitte a prímet, ha valakit érdekelne. 

Még ennél is érdekesebb azonban, hogy miért bánták meg, akik megbánták a névválasztást.

A legtöbben (25 százalék) mint már említettük, éppen a túlzott gyakorisággal érveltek. Nem sokkal maradtak le mögöttük (21 százalék) azok, nem tudják igazán megmagyarázni, egyszerűen úgy gondolják, hogy nem stimmel a névadás. 

Minden ötödik szülő azt mondja, tulajdonképpen soha nem is szerette azt a nevet, amit a gyerekének adott, egyszerűen rákényszerítették. 

Az első három után egy viszonylag nagyobb szakadék következik, majd három olyan érv jön, amit egyaránt a szülők 11 százaléka adott: nem elég egyedi, gondot okoz a kiejtése vagy leírása, illetve egyszerűen nem passzol a gyerekhez. Utóbbi előfordul, és valóban érdekes helyzet, amikor egy adott név érzésre nem passzol. 

Nem sorolnánk fel az összes érvet (az alábbi táblázatban elolvashatók), csupán kiemelnénk még egy-két érdekeset közülük. Ilyen az, amikor a gyerek nevének egy olyan rövidített változata terjed el a családban, baráti körben, amit a szülő nem szeret (6 százalék). 

Ugyanennyien vannak azok, akik azt állítják, soha nem is szerették a nevet. Felmerül a kérdés, hogy akkor miért ezt adták a gyereknek, amire a válasz a megdöbbentően egyszerű: nem tudom. 

Ennél kínosabb az, amikor történik valami olyasmi, ami megváltoztatja azt, ahogyan az emberek viszonyulnak egy adott névhez. Az angolban van például olyan keresztnév, hogy Isis – talán nem kell részletezni, hogy ez most mennyire más hangulatú, mint akár 5 vagy 10 évvel ezelőtt.

(Fotó: pixabay.com/landondell)