Kívül tágasabb

Öt megdöbbentő tény ételekről

2014.11.12. 06:45, Kívül tágasabb , 1 komment

Vannak olyan, ételekkel kapcsolatos tévhitek, melyekkel kapcsolatban fel sem merül bennünk, hogy ne lennének igazak. Pedig ki hitte volna, hogy a szerencsesüti nem kínai, az almáspite nem amerikai, és a croissant… de nem árulunk el előre mindent.

cím szerencsesüti.jpg

Hajlamosak vagyunk bizonyos ételeket bizonyos országokhoz kötni, és ezek a tévedések olyan mélyen gyökereznek, hogy nagyon nehéz őket kiirtani. Azt persze már sokan tudják, hogy a hamburger eredetileg Németországból származik, a pizza pedig nem olasz találmány, de mi a helyzet a croissant-nal vagy a húsgombócos spaghettivel? Fellebbentjük a fátylat öt közkeletű tévedésről.

1. A szerencsesüti nem kínai

Noha a szerencsesüti annyira hozzátartozik a kínai étteremhez, mint a szójaszósz, vagy a rizs, eredetileg nem kínai találmány. Hanem japán. Erről egy japán egyetemi hallgató beszélt először a New York Timesnak még 2008-ban.

Yasuko Nakamachi ezen sütik kutatásával foglalkozott (szigorúan tudományos alapon, persze), és talált is egy családi gyárat Kyoto közelében, ahol már több mint három generáció óta gyártották a kínai éttermekben elterjedt sütikhez hasonló édességeket. A gyár tulajdonosa elmondta, hogy a papírra írt jóslatok elhelyezése a sütikben már több évtizedes hagyomány Japánban.

Ráadásul mint az ABC News egy szintén 2008-as tudósításából kiderült, Kínában nem is ismerik a szerencsesütit. A The Fortune Cookie Chronicles szerzője, Jenny Lee elmesélte, hogy amikor elvitt belőlük párat Kínába és ott szétosztogatta, meglehetősen értetlenül fogadták.

2. A ketchup ellenben kínai

Méghozzá nem is valami modern találmány, hiszen már 500 évvel ezelőtt feljegyezték a szót a Fuji tartományban beszélt kínai dialektusban. A ketchup „halszószt” jelentett. Mára a szó ott kihalt, de a „tchup” sok kínai nyelvjárásban még él és egyszerűen szószt jelent.

Eredetileg semmi köze nem volt a paradicsomhoz, egyszerűen csak egy markáns, sózott és fermentált ajókából készült szósz volt, amit a kínai tengerészek terjesztettek el más ázsiai országokban, például Malajziában és Indonéziában, ahonnan továbbterjedt nyugat felé. Az viszont már igaz, hogy a paradicsomot valószínűleg az amerikaiak adták hozzá.

3. Az almáspite nem amerikai találmány

apple pie.jpg

Az apple pie annyira hozzátartozik az amerikai gasztronómiához, mint mondjuk a hamburger. Az is összeköti őket, hogy miként a hamburger, úgy az almáspite sem amerikai… hanem brit találmány, akik először kísérleteztek édes pitével (az első tökös pite recept egy 1675-ös szakácskönyvben jelent meg). Az apple pie első említése is brit, méghozzá egy költő, Robert Greene írt róla egy versében.

4. Őrület, de a croissant nem francia

Őszintén szólva ettől kicsit megroppant a világképünk, de a croissant nem francia, hanem osztrák találmány, méghozzá 17. századi. Franciaországba egy évszázaddal később az osztrák származású Marie-Antoinette vitte magával, ahol aztán olyannyira megragadt, hogy ma már mindenki meg van győződve francia eredetéről.

croissant.jpg

5. A húsgombócos spaghetti nem olasz

Igazán nem szeretnénk az olasz gasztronómia szerelmeseinek lelkivilágába tapodni, de a pizza mellett a húsgombócos spaghetti sem eredeti itáliai étel. Persze Itáliában ma is esznek húsgombócot, igaz, ezek inkább csak golyók, és a polopette névre hallgatnak. Ráadásul nem is teszik a tésztára, hanem magában, vagy levesben fogyasztják.

Aztán amikor az itáliai bevándorlók az 1800-as évek végén és az 1900-as évek elején elárasztották Amerikát, egyre nagyobb húsgombócokat kezdtek gyártani, és összeházasították a spaghettivel, valamint a speciális szósszal. Az ok egyszerű volt: a gazdagabb Amerikában több húsra jutott pénz, és a hozzávalókhoz is könnyebben hozzájutottak.

(via)

Csatlakozz hozzánk a Facebook-on és a Twitter-en!

Kívül tágasabb

A világ érdekes. Ha érdekel, mi történik a világban körülötted, akkor itt a helyed!

Hirdetés

Utolsó kommentek

Innen szemezgetünk

  • BBC News
  • Telegraph.co.uk
  • the Guardian
  • The Independent
  • MailOnline
  • CNN
  • The New York Times
  • POLITICO
  • The Huffington Post
  • Gawker
  • Vanity Fair
  • New York Post
  • Drudge Report
  • EL PAÍS
  • Chinadaily US Edition
  • elmundo.es