A német légierő ejtőernyőse volt, aki hadifogolyként érkezett Angliába. Amikor leigazolta a Manchester City, 20 ezren tüntettek ellene, pár évvel a II. világháború után mégis legenda lett, akit a királynő is kitüntetett. Bert Trautmann tegnap hunyt el, 89 éves korában.
Egy egészen elképesztő történetet mesélünk ma el, melynek főhőse egy német futballista, aki soha nem adta fel, és aki képes volt elfogadtatni magát a világháborúban a másik oldalon álló ellenség hazájában.
Bert (azaz eredetileg Bernd) Trautmann 1923-ban született Brémában és tízévesen már a Hitlerjugend előszobájának számító Jungvolk tagja volt. A háború kitörése előtt motorszerelő-gyakornokként dolgozott, majd 1941-ben a Luftwaffe mérnöke lett.
Ezt követően Spandauba vezényelték, ahol ejtőernyőssé képezték ki, első szolgálati helye Lengyelország volt. Még ugyanabban az évben részt vett az ukrajnai hadjáratban, hősiességéért ötször tüntették ki, a Vaskereszt első osztályú fokozatát is megkapta. 1944-ben egyike volt a Kleve elleni szövetséges bombázás kevés túlélőjének.
Amikor egysége feloszlott, megpróbált visszajutni Brémába, ám a szövetségesek elfogták. Belgiumban került fogolytáborba, innen szállították át az angliai Essexbe. Majd továbbszállították Cheshire-ba, ahol nem-náci státuszba helyezték.
Amatőröktől az élvonalba
1948 már egy harmadik táborban érte, ekkor már rendszeresen védett amatőrként a St. Helens Town együttesében. Nem is akárhogyan, hiszen szemet vetett rá a Manchester City, amely végül 1949 októberében le is igazolta.
Azért itt álljunk meg egy pillanatra, mert ez a momentum sokat elárul nem csak Trautmann képességeiről, hanem az angolokról is. Arról az országról, ahol még évtizedekkel a háború után is egy egész sorozatepizódot lehetett építeni a németekkel szembeni gyűlöletre (lásd. Waczak szálló megfelelő része), és ahol a németek elleni ellenszenv nagyon sokáig fellelhető volt.
Ennek ellenére döntött úgy alig 4 évvel a II. világháború után egy nagy hagyományokkal rendelkező futballklub, hogy leigazol egy többszörösen kitüntetett német háborús veteránt – képzeljük el ugyanezt a történetet mondjuk Magyarországon pár évvel Trianon után egy román sportolóval...
Húszezren tüntettek - ellene
Persze nem lehet azt állítani, hogy osztatlan lelkesedés fogadta volna a döntést, egészen konkrétan 20 ezren tüntettek a klub és a kapus ellen.
Ha mindez nem lett volna elég, Bert Trautmann a klublegenda Frank Swiftet váltotta a kapuban. Sokat számított viszont, hogy a csapatkapitány Eric Westwood (egy normandiai veterán...) egyértelműen kiállt mellette, mondván: „Ebben az öltözőben nincs háború".
Persze a mindenkori ellenfél szurkolói nem kímélték a német sportolót, a meccsek alatt folyamatosan szidalmazták, nácizták. Ez történt 1950 januárjában a Fulham ellen, ami az első londoni mérkőzés volt. A brit fővárost ugye a Luftwaffe bombázta kis híján porrá az angliai csatában...
Mindenki azt várta, hogy a Fulham alaposan helybenhagyja a bajnokságban bukdácsoló Manchestert, ám nem ez történt, mert Trautmann (egyetlen kivétellel) mindent védett és ezzel maga mellé állított mindenkit. Jellemző, hogy a meccs végén a közönség és a két csapat játékosainak tapsa és ovációja közepette vonulhatott le a pályáról.
A Manchester City a szezon végén kiesett, ám egyből vissza is került, Trautmann pedig egészen elképesztő módon csapata következő 250 mérkőzéséből mindössze ötről (!!) hiányzott.
A legendás FA Kupa-döntő
A Manchester City 1955-ben eljutott az FA Kupa döntőjébe, de ott kikapott a Newcastle Unitedtől. Trautmann ezzel az első német lett, aki a futballtörténelem legrégibb kupasorozatának döntőjében pályára lépett.
Egy évvel később ismét sikerült finálét játszani, és ez a döntő örökre emlékezetes marad. A Birmingham City ellen már 3-1-re vezetett a manchesteri csapat, amikor egy ütközés következtében Trautmann megsérült. (A sérülés a videón 3:40-től látható.)
Mivel akkor még nem lehetett cserélni, úgy döntött, a fájdalmak ellenére folytatja, a mérkőzés utolsó 17 percét is végigjátszotta – mint utólag kiderült, törött nyakkal. Sokszor már csak tántorgott a kapuban, de az utolsó percekben is volt még bravúros mentése. A Manchester City megnyerte a kupát, Bert Trautmann pedig legendává vált.
Egy páratlan búcsúmérkőzés
A német kapus 15 év alatt összesen 545 mérkőzésen őrizte a City hálóját, és amikor 1964-ben visszavonult, búcsúmeccsén 60 ezer néző ment ki elbúcsúztatni. Nem akármilyen mérkőzés volt, hiszen egészen példátlan módon Bert Trautmann egy Manchester City – Manchester United vegyescsapatot (!!) vezetett ki a gyepre (Bobby Charltonnal és Denis Law-val) az angol válogatott ellen. Ennél magasabbra játékos aligha juthat.
Teljesítményét és példáját II. Erzsébet is elismerte, amikor az Officer of the Most Excellent Order of the British Empire (OBE) emlékéremmel tüntette ki 2004-ben a brit-német kapcsolatok ápolása terén végzett munkájáért.
Visszavonulása után még edzősködött egy ideig, aztán Spanyolországban telepedett le, ott is hunyt el.
Végezetül álljanak itt minden idők talán legjobb kapusának szavai. Amikor az orosz Lev Jasint megkérdezték, hogy szerinte ki minden idők legjobb hálóőre, ő a következőket mondta: „Csak két világklasszis kapus volt. Az egyik Lev Jasin, a másik pedig a német srác a Manchesterből: Trautmann. Egy igazi legenda, a szó legnemesebb értelmében, és nem csak országa, hanem a Manchester City csodálatos nagykövete is".
