Bár a kriptákról mindenkinek a síri csend és az elmúlás jut az eszébe, egy amerikai fotós képeiből kiderül, hogy néhány temetkezőhely groteszk módon szépséget is sugározhat magából.
John Allan Faier fotós az elmúlt hét évet régi keresztény kripták fényképezésével töltötte. Elmondása szerint katartikus hatással volt rá egy nyugat-chicagói mauzóleum, azóta késztetést érez arra, hogy minél több múlt századi síremlék belsejét megossza a közönségével.
A képeket nagyfelbontású digitális kamerával készíti és állítása szerint nem retusálja őket. A szentélyek többsége belül teljesen üres, csak pár bútor, lámpa és szobor látható bennük.
A fényképész szerint a kripták az 1900-as évek időkapszulájaként működnek, rengeteg dolgot megtud az elmúlt századról, miközben a balzsamozó anyagok illatától áthatott levegőben kattintgatja a gépét.
John Allen Faier szerint a képek segítségével az ember elgondolkozhat saját halandóságán és magányosságán, nekünk a képek egyszerre tűntek megnyugtatónak, szürreálisnak és giccsesnek.
