Ha vasárnap, akkor heti visszatekintő – reményeink szerint lassan hagyománnyá válik majd, hogy így vasárnap délután összefoglaljuk a hetet posztjainkon keresztül. Ezen a héten is beszélgettünk könnyedebb dolgokról (például a kedvenc ételekről) és fajsúlyosabb témákat is feszegettünk (mondjuk arról a forradalomról, amit az e-book okoz a könyvkiadásban, vagy a halálbüntetés áráról). De hagyjuk a hosszas bevezetést, vágjunk a közepébe!

Hétfői posztunkban annak jártunk utána, hogy vajon melyik az az étel, amelyet a legtöbben kedvelnek világszerte. A brit Oxfam egy 17 országot érintő felmérés keretében próbálta megválaszolni ezt a kérdést és az eredmény elgondolkodtató lett. (Miután országonkénti rangsort állítottak fel, így a válasz – azaz a rizs – nem olyan egyértelmű, mint ha azt nézték volna, hányan kedvelik és fogyasztják az adott ételt.)

Érdekesség, hogy a válaszadók több mint fele (54 százalék) azt mondta, hogy nem ugyanazokat az ételeket eszi, mint akár két évvel ezelőtt, ami viszont az igazán elgondolkodtató, hogy 39 százalék szerint ennek oka az egyre drágább élelmiszer. A győztest ide kattintva ismerheti meg!

Kedden jóval fajsúlyosabb témát választottunk, mégpedig azt próbáltuk meg bemutatni, hogy vajon miért került az elmúlt 33 évben Kalifornia államnak (pontosabban a kaliforniai adófizetőknek) összesen 4 milliárd dollárba (!!!) a halálbüntetés újbóli bevezetése. Egy-egy évben ez 184 millió dollár, de az igazán sokkoló adat nem ez... Tudják, hány halálbüntetést hajtottak végre ezen idő alatt? Eláruljuk: tizenhármat. Azaz pusztán a számok nyelvére lefordítva minden egyes kivégzés 308 millió dollárba került. 

A tanulmány szerzői, Arthur L. Alarcon bíró és a Loyola Law School professzora, Paula M. Mitchell ráadásul azt vetítik előre, hogy ha a jelenlegi gyakorlat és rendszer nem változik, akkor 2030-ra ez az összeg eléri majd a 9 milliárd dollárt, azaz két évtizeden belül több mint a duplájára nő. További (nem kevésbé izgalmas és elgondolkodtató) részletek itt olvashatók.

Szerdán autóba ültünk és kimerészkedtünk az utakra. Elnézve egy brit felmérés adatait, az aggodalom nem minden alap nélkül való, különösen ha utas is ül mellettünk... Ugyanis minden hetedik balesetet, vagy balesetveszélyes helyzetet a sofőr figyelmét elvonó utasok okoznak a közutakon.

A tanulmány szerint a sofőrt felidegesítő utas annyira általános jelenség, hogy a vezetők több mint fele (51 százalék) saját bevallása szerint már borult ki attól, hogy valamelyik utasa képtelen volt megtartani magának a jótanácsait.

További 40 százalék állította, hogy idegesítette már fel utas, és 6 százalék azt is bevallotta, hogy sírta már el magát azért, mert a többiek állandóan kritizálták. Ha érdeklik a részletek, akkor katt ide!

Nem is tudjuk, mi szállt meg minket szerdán, de kiadtunk még egy posztot. Az elképesztő helyeken fekvő, extrém hidakról szóló posztunk sikerén felbuzdulva ezúttal egy olyan építkezést mutattunk be, ami méltán nevezhető hátborzongatónak. 

A kínai munkások évek óta építik a Hunan tartományban található Shifou hegy derekán készülő ösvényt. Egészen pontosan a sziklába épül a majdan 3 kilométer hosszú gyalogút, ami a leghosszabb lesz a maga nemében Kínában. Az egyik munkás, aki már több mint 10 éve dolgozik hasonlóan extrém körülmények között, azt mondta: „A fiatalok nem tolonganak ezért a munkáért, azért sem, mert ilyenkor hónapokig vagy akár évekig is a hegyekben kell dolgozni”. Ha eredeti posztunkat (benne még több képpel) elolvassa, további részleteket is megtudhat!

Csütörtökön igaz mesét mondtunk egy 60 éves biztosítási ügynökről, aki regényeket kezdett írogatni, majd kiadta őket e-bookon. Ma ő az egyike annak a nyolc (!!) írónak, aki milliós példányszámokat hoz a Kindle-ön. A titok természetesen a digitális forradalom, hiszen immár nem kell őrületes összegeket fektetni a könyvkiadásba, terjesztésbe, reklámba, a digitális platform (csakúgy, mint mondjuk a zene esetében) megnyitotta a kapukat olyanok előtt is, akik korábban alighanem esélytelenül indultak volna a pályának.

John Locke sikere kapcsán kicsit elfilozofálgattunk a könyvkiadás jövőjéről is, no meg arról, hogy vajon a kiadók tanultak-e a filmforgalmazók, vagy éppen a zeneipar hibáiból és felkészülten várják-e a technológia fejlődését? A választól csak egy lendületes kattintás választja el!

Még mindig csütörtökön találtunk egy túlzás nélkül megdöbbentő videót, melyen egy durva cserbenhagyásos gázolást örökít meg egy ipari kamera. A bennünk (nem is olyan mélyen) megbúvó, népszerűséghajhászó blogger vad erővel tört elő, így aztán gyorsan meg is írtuk a sztorit, ráadásul videót is mellékeltünk hozzá. (Ide kattintva megnézhető, elolvasható!) 

Az eset egyébként még június 9-én történt a pennsylvaniai Yeadon egyik 7-Eleven boltja előtt. Az egyik alkalmazott, a 24 éves Gejea Ejeta éppen a szemeteszsákot cserélte ki a járdán, amikor megjelent egy ezüst Dodge Caliber és elütötte. Akkor erővel, hogy a szerencsétlen férfi berepült a kirakatüvegen.

A videón is látszik, amint az utasülésről kiszáll egy nő és egész egyszerűen besétál a boltba, egy másik pedig kiesik (kiugrik?) a hátsó ülésről. Az autó sofőrje ezt követően egyszerűen elhajt a helyszínről.

Pénteken maradtunk az autós tematikánál, igaz ugyan, hogy más aspektusból: azt néztük meg, hogy a világ mely országaiban legolcsóbb a benzin. Nem szeretnénk lelőni a poént (persze, hiszen akkor senki sem kattintana ide, mi pedig szeretjük, ha kattintanak – ez a perverziónk), de annyit elárulunk, hogy a tízes lista utolsó helyezettje Algéria, ahol már-már szemtelen módon akár 60 forintot is elkérnek egy liter 95-ös benzinért. El tudják képzelni, mennyiben kerül akkor egy liter ugyanebből az üzemanyagból a legolcsóbb országban? Eláruljuk: nem tudják...

Szombaton előtört belőlünk a bizarr sztorikat imádó énünk (kicsit sok énünk van, ha jobban belegondolunk...) és megírtuk a 49 éves Fagilju Mukhamecjanov tragikus sorsát. Anélkül, hogy lelőnénk a poént, annyit azért elárulunk, hogy szerencsétlen asszony a saját temetésén halt meg. Hogy ez miként lehet, ebből a posztból kiderül.

Ma, vasárnap pedig azt próbáltuk meg körüljárni, hogy vajon mennyire vannak biztonságban a személyes adataink (és a pénzünk) az internet korában. Elkeserítő hírünk van: szinte védtelenek vagyunk.

Hiába próbálunk meg vigyázni a ládaszám érkező spamekkel, van, amit nem tudunk kivédeni. A posztban megmutattuk azt is, miként építenek fel hamis személyazonosságokat, így próbálván meg átverni minket.

"Adsz egy hihető hátteret, lehetőleg a célszemélyéhez hasonlót és megjelensz a Facebookon. Aztán ahelyett, hogy egyből ráindulnál a célszemélyre, szinte mindig hasznosabb az ismerőseit becserkészni. Aztán amikor már az ismerősei ismerőse vagy, az általában elég ahhoz, hogy megbízzon benned annyira, hogy elfogadja az ismeretséget” - mondja egy szakember, és hogy innen merre vezet tovább az út, az egy kattintás után kiderül.