Nem hergelni szeretnénk az olvasóinkat, de az egyre növekvő üzemanyagárak mellett úgy éreztük, eljött az ideje annak, hogy bemutassunk néhány olyan országot, ahol a lakosoknak nem kell állandóan az autó fogyasztásán aggódniuk.

Jöjjön tehát az a tíz ország, ahol a világon legolcsóbb az üzemanyag. A könnyebb összehasonlíthatóság kedvéért mindenhol a 95-ös ólommentes benzin literenkénti ára játszik.

A lista végén Algéria található a maga 60 forintos literenkénti árával. Az ország 1969-ben csatlakozott az OPEC-országokhoz. Bevételeinek 60 százaléka az olaj- és gázforrásokból származik. A bruttó nemzeti összetermék (azaz a GDP) 30, míg az export 95 (!) százaléka ebből folyik be. A 60 forintos ár durva, ám mégis csak listánk 10. helyére elegendő.

A 9. helyezett érdekes módon nem OPEC-tag, ám Omán a napi 600 ezer hordós exportjával komoly szereplő. A benzin literje itt is 60 forint, ám a Magyarországnál egyébként háromszor nagyobb szultánság (az Arag-félsziget délkeleti peremén fekszik) mindent megtesz azért, hogy minél kevésbé függjön az olajtól. Próbálják fejleszteni például a turizmust, a céljuk az, hogy 2020-ra az olajexport csupán a GDP 10 százalékát tegye ki.

A lista 8. helyezettje Egyiptom, ahol egy liter 95-ös benzin 57 forintba kerül, elsősorban a nemrég megbuktatott Mubarak-rezsim döntésének köszönhetően. A volt diktátor ugyanis így próbálta elfojtani a szociális feszültségek egy részét. Az ország új vezetése sem merte eddig meglépni a benzináremelést, noha Egyiptomnak alig van saját olaja. Még tavaly az ország szakminisztere elárulta, hogy a mesterségesen alacsonyan tartott üzemanyagár évente 13 milliárd dollárjába kerül az országnak.

Katar nem szembesül ilyen problémákkal. A legkisebb OPEC-tagállamban (terület és népesség tekintetében is sereghajtók) bőven akad nyersolaj, amiből éves szinten 27 milliárd dollárnyit exportálnak. Ez a GDP 60, a kormányzati bevételeknek pedig a 70 százaléka.

Ennyi pénzből persze nem csoda, hogy simán elérték (a módszereket itt és most fedje jótékony homály, elvégre ez a poszt nem a FIFA ügyeiről szól): ők rendezhessék meg a 2022-es labdarúgó-világbajnokságot. Ígértek mindent, hűtött stadionokat, és mindenféle egyéb jót – és az a vicc, hogy be is fogják tartani. Nem csoda: Katarban a világon a második legmagasabb az egy főre eső jövedelem és a legalacsonyabb a munkanélküliség. És még a benzin literje is csak 45 forint...

Maradjunk a térségben, pontosabban Kuvaitban, ahol egy liter benzin már csak 42 forint. Nem meglepő, hiszen az OPEC-tagállam GDP-jének fele az olajexportból származik, a kormányzatnak pedig gyakorlatilag nincs is más bevétele (95 százalék). A kormány ráadásul még ártámogatást is ad, így az üzemanyag gyakorlatilag ingyen van.

Kiutat keresve 

És még ennél is van lejjebb, például Bahreinben. Az utóbbi hónapokban szintén politikai viharokat megélt ország mindenesetre erőteljesen próbálkozik a bevételek átstrukturálásával (például a kommunikáció és a közlekedés terén mozgolódnak erősen), ám még így is a kormányzati bevételek 70 százaléka az olajiparból érkezik. A 95-ös benzin literje mindenesetre csak 39 forint.

Kicsit távolabbra ugrunk, egészen Türkmenisztánig. A volt szovjet tagköztársaság elsősorban egészen elképesztő diktatúrájáról ismert. Ami a benzinárakat illeti, az utóbbi időben a kormány úgy döntött, hogy elég volt a túlzott támogatásból, így visszavett némileg. Így aztán a helyiek kénytelenek szembesülni a ténnyel, hogy egy liter benzin ára már szinte a csillagos egekbe szökött és kénytelenek akár 36 forintot is fizetni literenként. (Mi lehetett itt korábban?)

Vissza a muszlim világba, egészen pontosan a hírekben idén rendkívül sokat szereplő Líbiába. Sok mindent lehetett látni, hallani, olvasni az országról, egy dolog biztos: a forradalom nem a túl magas benzinárak miatt tört ki. Az OPEC-tagállamban ugyanis egy liter benzin 27 forintba kerül és ezzel már dobogós.

A második helyezettünk a világ legnagyobb olajexportőre. Szaúd-Arábiában található a világ olajkészletének egyötöde, ehhez ráadásul viszonylag alacsony lélekszám társul, így aztán a következő évtizedekben aligha kell a pénzáradat kiapadásától tartaniuk. Így természetesen az sem jelent gondot, hogy egy liter benzint 24 forintért adjanak a kutaknál. A vicc az, hogy még ez sem elég ahhoz, hogy itt legyen a világon a legolcsóbb a benzin.

Mert ez a hely nem más, mint természetesen Venezuela. Az ország vezetője, Hugo Chavez (hogyan is fogalmazzunk finoman...) nem feltétlenül tekinti életcéljának, hogy együtt partizzon a nyugati világ vezetőivel. Halkan emlékeztetnénk arra a húzására, amikor azzal fenyegetőzött, hogy eladja a még hatalomra kerülése előtt Venezuelának juttatott F-16-os vadászgépeket. Amikor megnevezte az esetleges vevőket is, az amerikaiaknak alighanem kissé tikkelni kezdett a szemöldöke. Na ja, ki szeretné, ha Kuba, Kína, esetleg Irán repkedne az általa kifejlesztett harci gépekkel? 

De térjünk vissza a benzinárhoz. Venezuela természetesen nem szűkölködik a nyersolajban (a szövetségi bevételek felét, az export 95 százalékát a fekete arany teszi ki), így aztán Senor Chavez megengedheti magának, hogy gyakorlatilag ingyen adja a benzint. Mert lássuk be: a literenkénti 9 forint távolról sem nevezhető soknak...