Több millió eladott könyv, több tízmillió dollárnyi jótékony adomány és a világhír: ezt hozta Greg Mortensonnak az a történet, amelyről most kiderült, hogy nem is igaz.

Minden 1993-ban kezdődött, amikor a 36 éves Greg Mortenson Pakisztánba utazott, hogy – elhunyt nővére emlékének adózva – megmássza a legendás K2 hegycsúcsot. Három társával több mint 70 napot töltöttek a hegyen, amely egy 75 órás életmentő akcióban csúcsosodott ki, melynek során megmentették egy ötödik hegymászó életét. A mentőakció miatt Greg Mortensen nem tudta elérni a csúcsot.

Így aztán elindultak le a hegyről, ám – mint világsikert aratott könyvében, a Three Cups of Tea (azaz Három csésze tea) című művében állítja – véletlenül rossz irányba kanyarodtak és egy Korphe nevű településen kötöttek ki a végkimerülés határán. A helyiek ápolták és állították talpra, ő pedig hálából megígérte, hogy építtet egy iskolát a helyi gyerekeknek.

Miután komoly nehézségekbe ütközött a pénz összeszedése, Greg Mortenson felhívta a Szilícium-völgy egyik guruját, Jean Hoernit, és meggyőzte, hogy segítsen neki. Az iskola megépült, az együttműködés viszont folytatódott, miután Hoerni megkérte Mortensont, hogy vezesse a Közép-Ázsia Intézetet.

Greg Mortenson kalandjai itt még nem értek véget, mert a régióban tett utazásai során egyebek mellett 1996-ban elrabolta és nyolc napig fogva tartotta egy tálib csoport, 2003-ban tűzharcba keveredett kábítószerben utazó afgán hadurakkal, túlélt két fatvát, azaz halálos ítéletet, melyet keményvonalas iszlám vezetők mondtak ki rá, amiért lányoknak is lehetővé tette a tanulást…

Vagy mégsem?

Legalábbis így szól az eddig ismert hivatalos verzió. Az amerikai CBS televízió korszakos műsora, a 60 minutes azonban nem sajnálta az időt és a pénzt és utánajárt a dolgoknak, márpedig az ő változatukban a történet kissé másként néz ki. (A videót ide kattintva nézheti meg.)

„Gyönyörű történet, csak nem igaz” – nyilatkozta az összeállítást készítő Steve Kroftnak például egy másik szerző, Jon Krakauer, aki korábban 75 ezer dollárral támogatta a Közép-Ázsia Intézetet, ám később megvonta a pénzét. És nem ő volt az egyetlen, aki kételkedni kezdett Mortenson töréneteiben, melynek legalábbis egyes részeiben (hogy is fogalmazzunk finoman?) nem bontotta ki a valóság minden szövetét.

Steve Kroft beszélt sherpákkal, akik állították, hogy semmilyen korphei út nem volt. A riporter felkereste azokat az embereket is, akik Mortenson könyvében tálibokként szerepelnek, ám ők tagadták az állítólagos emberrablást, mi több, azt is, hogy a szélsőséges iszlám csoporthoz tartoznának. Ez persze akár még érthető is lehetne, ám mutattak fényképet is arról, amint (az elvileg fogoly) Greg Mortenson kezében egy AK-47-essel vigyorogva pózol velük a kamera előtt.

A történet ott kezd igazán veszélyessé válni, hogy a CBS riportere beszélt pakisztáni pedagógusokkal is, akik azt állították, hogy már évek óta semmilyen pénz sem érkezett hozzájuk a Közép-Ázsia Intézettől, ráadásul a Mortenson által építtetett iskolák gyenge minőségűek, mi több, van olyan ingatlan is, melyet nem az alapcélnak megfelelően használnak.

Az érintett nem beszél

Steve Kroft felkeresett egy nonprofit szervezetekkel foglalkozó szakértőt is, aki megkérdőjelezte az intézet egyed pénzügyi lépéseit, köztük azt, hogy a pakisztáni gyerekeknek szánt segély egy részéből miért Mortenson könyveit reklámozták.

A történet persze akkor lenne teljes, ha maga az érintett is megszólalt volna, ő azonban nem akart kötélnek (azaz kamerának) állni. Egy közleményben viszont tagadta a vádakat, bár annyit elismert, hogy a korphei sztori „több esemény összevonásából” született. Fenntartotta a tálib sztorit, és megvédte a saját és az alapítvány pénzügyei közti kapcsolatot.