Az emberek összejönnek, együtt vannak, aztán vagy úgy is maradnak, vagy szétválnak útjaik. Közben változunk, és változik körülöttünk a világ is, a divat, a ruháink, a hajviseletünk. Ezzel aligha leptünk meg bárkit is, az azonban már jóval izgalmasabb, ha a saját szemünkkel, egymás mellé helyezett fotókon látjuk az évek múlását.

A fenti gondolatokon alapul Barbara Davatz lassan három és fél évtizedet átölelő ötlete. A svájci fotós 1982-ben gondolt egyet és elkezdett párokat fényképezni – persze akkor még fogalma sem volt arról, hogy az ötlet így kinövi magát.

Az Ahogyan az idő múlik (As Time Goes By) projekt ötlete akkor fogant meg benne még 1982-ben, amikor találkozott Nicolával és Kurttal, akik akkor egy párt alkottak és rendkívüli módon hasonlítottak is egymásra.

• 
• 
• 

Lefotózta őket, majd gondolt egyet és más párokat is elkezdett fényképezni. Az évek során persze zajlott az élet, munkák, megbízások jöttek és mentek, de több megkeresést is kapott magazinoktól és múzeumoktól, melyek a folytatásra ösztönözték.

Így aztán megkereste az eredeti párokat és 1988-ban, majd közel tíz évvel később, 1997-ben, végül legutóbb 2014-ben is lefotózta őket. Már akik még együtt voltak...

• 
• 
• 

Mivel az egészet nem előre eltervezett időközönként, hanem inkább ötletszerűen történt, kicsit családi összejövetel jellege is lett egyik-másik fotózásnak. Az évek során természetszerűleg érdekelni kezdte alanyainak sorsa, és mivel több művész is akad köztük, ezt a távolból, újságokon, híreken keresztül megtehette. Személyesen viszont csak a fotózások alkalmával találkoztak.

„Mindig is különös kapocs fűzött hozzájuk, úgy gondoltam rájuk, mint a 'fotócsaládomra', és nagyon kíváncsi voltam minden alkalommal, milyen embert hoznak magukkal az új sorozathoz, a családba” - írta Barbara Davatz.

• 
• 
• 

(Fotók: fotostiftung.ch)