Karácsony a szeretet mellett a furcsa szokások és persze a mítoszok időszaka is. Ahogy az már lenni szokott, utóbbiak körül elég sok a félreértés és a legenda – lássunk egy párat közülük!

A Coca-Cola és a modern Mikulás

Van az a legenda, mely szerint az üdítőital-gyártó cég modernizálta a Mikulást, méghozzá pusztán kereskedelmi érdekből. (Ha csak annyi forintunk lenne, ahányszor ezt már olvastuk és hallottuk!)

Ami persze nem igaz, már csak azért sem, mert miközben már a XIX. században divat volt piros ruhában ábrázolni a Mikulást, addig a Coca-Cola első ilyen hirdetése 1933-ra tehető.

Na jó, de akkor ki találta ki a ma is ismert figurát? Legjobb tudomásunk szerint nem más, mint egy Thomas Nast nevű rajzoló, mégpedig az 1870-es években. Mi több, még az üdítőital-gyártók között sem a Coca-Cola volt az első, mert Amerikában a White Rock nevű cég már 1923-ban ilyen plakátokkal állt elő.

A Jingle Bells a karácsonyi dal

Hát, lehet, hogy ma már a karácsony egyik legfontosabb dala, azonban van egy rossz hírünk. Szerzője, az amerikai James Pierpont az eredetileg One Horse Open Sleigh című dalt 1857-ben a Hálaadásról, és általában a téli örömökről írta. (Ha nem csak a leggyakrabban énekelt versszakokat nézzük, gyorsan kiderül, mennyire nem karácsonyi dalról van szó.)

A karácsony a Saturnalia keresztény változata 

Elterjedt mítosz, hogy a karácsony nem más, mint a római Saturnalia változata, de az a rossz hírünk van, hogy szigorúan véve ez sem igaz. A legenda alapja az, hogy valóban akadnak egyezések a két ünnep között.

Rögtön mindjárt az, hogy a Saturnalia is decemberi ünnep volt, csak éppen december 17-én tartották, és bár a hossza változott, december 23-án mindig vége volt. 

Az őszi vetés befejezésekor, Szaturnusz isten tiszteletére megült ünnep az elmúlással szemben az életet ünnepelte nagy lakomákkal, ivászatokkal, tánccal, zenével. 

A másik hasonlóság, hogy a rómaiak is örökzölddel (főleg borostyánnal) díszítették az otthonukat (praktikusan azért, mert a lombhullató fák addigra elvesztették levelüket). 

Teljes volt a munkaszünet is, ráadásul felfüggesztették a társadalmi rangokat, a rabszolgáknak megengedték, hogy urakként viselkedjenek, az urak pedig sokszor szolgaként viselkedtek, megvendégelték egymást. 

Annak ellenére, hogy akad még közös pont (például a családtagok apró ajándékokkal kedveskedtek egymásnak), mégsem mondhatjuk, hogy a két ünnep között kimutatható közvetlen kapcsolat lenne. 

A fagyöngy alatti csók viking hagyomány 

Éppenséggel ez minket, magyarokat kevésbé érint, de érdekes, hogy valamiért az angolszászoknál elterjedt: a fagyöngy alatt megcsókolni a másikat viking hagyomány. Ami megint nem igaz, hiszen először egy bizonyos Sir John Colebatch könyvet írt a növényről és a hozzá kapcsolódó hagyományokról. Ebben írta le először a csókot is, és a dolog annyira elterjedt, hogy 1786-ban már egy népszerű dalt is énekeltek róla. 

Az adventi kalandár „tévedése” 

Hivatalosan az advent a Szent András napjához legközelebb eső vasárnap kezdődik (ami idén november 27. volt). Mégis, az adventi naptárok hagyományosan december 1-re teszik az első napját, ám ennek puszta kereskedelmi okai vannak, mert így nem kellett minden évben újat tervezni, simán el lehetett adni az előző évről fennmaradt darabokat.