Ötven évvel halála után még mindig akadnak homályos pontok Marilyn Monroe életében (halálában pedig pláne), és a jelek szerint ezek továbbra sem tisztulnak ki, sőt, újabb rejtélyek születnek.

A színésznő a XX. századi amerikai mítoszgyártás egyik legnagyobb alakja volt, férfiakhoz fűződő kapcsolataival is köteteket töltöttek meg, és mivel e férfiak között a feltételezések szerint szerepelt John F. Kennedy elnök és öccse (és igazságügy-minisztere) Robert is (nem beszélve például Frank Sinatráról és Sam Giancana maffiavezérről), így aligha meglepő, hogy az FBI is aktát vezetett Marilyn Monroe-ról.

Kilenc hónap is kevés volt

Csakhogy ezek az akták eltűntek. Legalábbis a közelgő évforduló kapcsán az azokat kikérő amerikai hírügynökségnek, az Associated Press-nek kilenc hónap alatt sem sikerült elérnie, hogy a törvény betűjének megfelelően megkapják a a színésznő megfigyeléséről készített, ma már nyilvánosnak számító dokumentumokat.

Az FBI ugyanis azt állítja, hogy a Marilyn Monroe halála előtti hónapok és az utána következő vizsgálatok anyagát tartalmazó paksaméták már nincsenek nála és ugyanezt mondja az Országos Archívum (azaz gyakorlatilag az amerikai levéltár), ahol az ilyen típusú dokumentumok általában végső helyet találnak.

A Marilyn Monroe megfigyelésének anyagait tartalmazó akták (már amennyire ezt tudni lehet) 1955-től datálódnak, és elsősorban a színésznő utazásait és társadalmi kapcsolatrendszerét térképezik fel, elsősorban a balos nézetekre utaló jeleket és az esetleges kommunista szervezetekhez való kötődés nyomait keresve.

A kormánynak is köze lehetett a halálához?

Ekkor még az alapító J. Edgar Hoover volt az FBI vezetője, aki a kommunizmus elszánt ellensége volt (és ne feledjük, ekkor kezd lecsengeni a McCarthy-korszak, melyben az Amerika-ellenes tevékenységet vizsgáló bizottság nagyon komolyan üldözte a kommunista szimpátiával meggyanúsított közéleti szereplőket, művészeket), és minden olyan közszereplőt megfigyeltetett, akiről feltételezni lehetett az ilyen „elhajlást".

A Monroe-akták a sztár halálát megelőző és az azt követő hónapokról is részletesen beszámolnak és állítólag több utalást is tartalmaznak arra a Norman Mailer által is vázolt feltevésre, mely szerint a színésznő halálához a kormányzatnak is köze lehetett.

Marilyn Monroe halála után két vizsgálat is zajlott: az egyik közvetlenül utána, a másik pedig 1982-ben. Utóbbi az érdekesebb, mert a Los Angeles-i Kerületi Ügyészi Hivatal által kezdeményezett eljárás megállapította, hogy a számukra átnyújtott FBI-iratok „erősen cenzúrázottak".

„Mindig is lesz kétely"

A színésznő holttestét vizsgáló halottkém 1983-mas emlékirataiban azt írta, valószínűleg soha sem derül majd ki a teljes igazság az ügyben, noha az FBI-akták és a barátokkal folytatott bizalmas, de nyilvánosságra nem került beszélgetések segíthetnének.

„Saját szerepem alapján, kezdve a halottkémi vizsgálattal, 'nagyon valószínűnek' nevezném, hogy Monroe öngyilkos lett. Ugyanakkor azt is hiszem, hogy amíg a teljes FBI-dokumentáció nyilvános nem lesz és a különböző interjúkat elérhetővé nem teszik, addig mindig is ott lesz a kétely a halála kapcsán" - fogalmaz Thomas Noguchi.

A jelek szerint erre a pillanatra még várni kell...