Aki mostanában ült csúcsidőben a brit főváros földalattiján (ami néha földfeletti), az a cím láttán alighanem csodálkozva felhúzza a szemöldökét, hiszen sok mindent lehet állítani, de hogy a londoni metró kiürült volna, azt nem nagyon. De nem is erről van szó, hanem arról, hogy az elmúlt tíz évben először csökkent az utasszám. Vajon miért?

Ráadásul tavaly két évtizedes, hosszú növekedés után esett 2 százalékkal a londoni tube-on utazók száma. Míg 2016-17-ben 1,38 milliárd, 2017-18-ban már csak 1,35 milliárd utas használta. A buszok kihasználtsága is 2014-ben volt a legnagyobb és azóta folyamatosan csökken. Mivel kevesebben használják a londoni tömegközlekedést, ezért kevesebb jegyet is adnak el. 

Márpedig a kormány csökkentette a vállalat 700 millió fontos éves költségvetését, így a TfL a jegyárakból finanszírozza a szolgáltatást. Csakhogy ebben az évben ez a bevétel is csökkent 240 millió fonttal, holott a vállalat azt tervezte, hogy 2022-23-ra növelni fogja a jegyekből származó bevételét. 

Csökkenő utasszám mellett ez egyedül a jegyárak emelésével lenne kivitelezhető, de a polgármester, Sadiq Khan választási ígéretéhet híven befagyasztotta az árakat. 

Hiányzó utasok 

Szóval az az érdekes helyzet állt elő, hogy hiába élnek egyre többen Londonban, még sincs elég utas. Úgy tűnik megváltoztak az utazási szokások. Egy átlagos londoni napi 2,2 utat megy, ami 20 százalékos visszaesés 2006 óta. 

Ez a visszaesés egyébként egész Angliára jellemző, 2002 és 2016 között 9 százalékos csökkenést mértek. Már nem 5 napot dolgozik egy átlagos londoni, csak négyet, ezért az elmúlt évtizedben 14,2 százalékos volt a visszaesés. 

Eközben a vonaljegy ára nem nagyon nőtt 2002-2012 között, azóta egyszer 5, aztán még 3 százalékkal. A busz- 8, a metróbérlet ára 6 százalékkal emelkedett. 

Az emberek kevesebbet járnak szórakozni és vásárolni, inkább otthon maradnak és online rendelik az árut. Ezért a közlekedés is változik, nem az emberek, hanem az áruk utaznak inkább, vagyis nőtt a városban a haszongépjármű-forgalom. 

A TfL gondjai 

Azért, hogy ne legyen még nagyobb a hiány, a közlekedési vállalatnak új módokat kell találnia a tömegközlekedés finanszírozására. A dugódíj lehet az egyik megoldás. 

Jelenleg a város kiadásainak mindössze 1,5 százalékát fedezi és reggel 7 és este 6 között alkalmazzák csak, a taxikra és az Uberre nem vonatkozik, márpedig utóbbiak száma 75 százalékkal nőtt az elmúlt 4 évben. 

Valószínűleg hamarosan ők sem mentesülnek majd a dugódíj alól, hiszen péntek-szombat este 18 000 autó árasztja el London központját. A másik megoldás egy átgondolt, útdíj árképző-stratégia lehet. Az autókról a kerékpárokra, a gyaloglásra és a tömegközlekedésre tevődhetne át a hangsúly a segítségével. 

Majd Erzsébet megoldja 

A TfL az elkövetkező 5 évben egyébként az új Elizabeth-vonaltól vár bevételnövekedést, amit ez év decemberében adnak majd át. 2022-23-ra 269 millió utast várnak és 913 millió fontos bevételt. 

A közlekedési vállalat számára életbevágó az, hogy bár sok nehézséggel néznek szembe a mérnökök, a tervezett időben mégis megnyissák a közlekedők előtt. Az előrejelzések szerint a buszforgalom 3-5 százalékkal nőhet. 

A TfL-nek 300 hektár földterülete is van a városban. Az ingatlanfejlesztőkkel 2016-ban megkötött partnerségek nyomán a közlekedést is finanszírozni fogják ezek értékesítéséből. 3,4 milliárdot várnak a projekttől. 

A polgármester további területek bevonását tervezi, mert ezzel megfizethetőbb lakások épülhetnek és a közlekedést is finanszírozza az ilyen projekt. 

Ha a TfL nem talál új módszereket a szolgáltatás működtetésének finanszírozására, a korszerűsítésre és új pályák építésére, akkor visszaesés várható ezeken a területeken. De azért, hogy London világelső közlekedési rendszere fennmaradhasson a mai színvonalon, a vállalatnak és a polgármesternek együtt kell tennie. 

(Fotó: pixabay.com/fedi)