Az egyik leghálásabb téma (természetesen a kiskutyák – kismacskák – kisgyerekek Bermuda-háromszög mellett) az elrontott tetoválásoké, hiszen ki ne mosolyogna egy jót egy-egy elrontott tetkón. Pedig a tetoválás, ha szakavatott kéz csinálja, lehet művészet is, ezt próbálja bebizonyítani egy könyv, amely szándéka szerint ezer szép és művészi tetoválást mutat be.

A XX. század legendás művészeinek egyike, Ron Ackers munka közben

Tele van az internet röhejes tetoválásokkal, ami persze nem is csoda, hiszen a tetkó akkora divat lett, hogy óhatatlanul előfordulnak ilyenek is. (A divathoz csak annyit, hogy egyes adatok szerint 20 millió brit visel a testén!)

A romantikus nevű művészettörténész, Burkhard Riemschneider és az egyik legnevesebb tetoválóművész, Henk Schiffmacher által összeállított könyv azt próbálja bizonyítani, hogy egy igényes tetoválás igenis igazi értéket képvisel.

Persze ízlés dolga, kinek milyen tetkó jön be (a magunk részéről eltekintenénk egy tányér reggeli megörökítésétől a fejünkön), de például Leonardo Utolsó vacsorájának sajátos újraértelmezésén már el lehet vitatkozni (a részletgazdagság mindenesetre lenyűgöző), a szumós pedig kifejezetten tetszik.

A könyvben nem csak modern tetoválásokat nézegethetünk, kiderül például az is, hogy például a brit arisztokrácia köreiben is kedvelt volt a tetoválás, mást ne mondjunk, mind VII. Eduárdnak, mind fiának, V. Györgynek volt tetkója (ők láthatók a képgalériában is).

Előbbi ráadásul kifejezett divatot indított el a koronás fők között, hiszen a XX. század első felében tetováltatott a dán IX. Frigyes, II. Vilmos császár, Jugoszlávia uralkodója, Sándor király, mi több, II. Miklós orosz cár is.