Bár az ember azt gondolná, Afganisztánban szolgálni veszélyesebb, mint veteránként megpróbálni újra felépíteni az életet, a legfrissebb amerikai adatok nem ezt mutatják. Drámai számok következnek.

Az Egyesült Államokban hagyományosan minden utolsó májusi hétfő a Memorial Day, amikor azokra a katonákra emlékeznek, akik szolgálat közben veszítették életüket.

Azokról azonban talán kevesebb szó esik, akik élve térnek vissza a harcmezőkről (a jelenkor és a közelmúlt legerősebb példája Irak és Afganisztán lehetne), ám különböző okokból képtelenek visszailleszkedni a társadalomba és végül önkezükkel vetnek véget az életüknek.

Az adatok sokkolóak. Csupán összehasonlításképp (miként az az alábbi grafikán is látható) az Egyesült Államokban minden harmadik órában fegyver által életét veszíti egy gyerek vagy tinédzser, 2 óra 15 percenként hal meg egy nő méhnyakrákban, 1 óra 45 percenként veszíti életét valaki kokain-túladagolásban és 1 óra 5 percenként (azaz gyakorlatilag óránként) követ el öngyilkosságot egy veterán.

Napi átlagban 22 háborúból visszatért katona érzi úgy, hogy nincs értelme az életének, ami még annál is magasabb arány, mint ami a veteránok ügyeivel foglalkozó kormányhivatal év eleji jelentésében szerepelt.

Sokan közülük már elmúltak 50 évesek, de több százezer olyan is akad, aki az iraki vagy afganisztáni harcokból visszatérve képtelen a háború mentális és fizikai hatásait feldolgozni, ráadásul mindezt egy nehéz helyzetben lévő munkaerőpiacon.

Egyikük, egy 30 éves haditengerész például 2009 óta még egy McDonald'sban sem kapott munkát, pedig mindkét háborús országot megjárta. „Amikor úgy érzed, nem tudod a családod gondját viselni, nem tudsz enni adni nekik, fedelet biztosítani a fejük felé, akkor a világ egy nagyon, nagyon sötét hely. A haszontalanság érzése azt sugallja, talán nekik is jobb lenne, ha te nem lennél" – nyilatkozta az ABC News televíziónak Adam Legg.

A helyzet tehát még annál is súlyosabb, mint azt korábban gondolták. Mást ne mondjunk, tavaly több, aktív állományban lévő katona lett öngyilkos (349), mint amennyien szolgálatteljesítés közben estek el Afganisztánban (295).