A World Values Survey immár évtizedek óta méri a világ különböző pontjain az emberek hozzáállását, véleményét, világképét. A legutóbbi felmérésük egészen érdekes eredményeket hozott. Vajon mennyire vagyunk rasszisták mi, magyarok?

Mielőtt belevágnánk a legérdekesebb részletek ismertetésébe, pár dolog a módszerről magáról és annak buktatóiról. Először is, a felmérést több mint 80 országban végezték. A megkérdezetteknek azt kellett meghatározni, milyen embert nem szeretnének szomszédjuknak. A listán szerepelt a „más nemzetiséghez tartozókat" is szerepelt. Értelemszerűen egy adott országban minél gyakrabban választották ezt a lehetőséget, annál kevésbé befogadó az adott ország lakossága.

A módszernek persze több hátulütője is van. Az első rögtön az, hogy a felmérés nem egyidőben készült, a különböző országokban felvett minták között akár évek is eltelhettek, ami akár hatással is lehetett a pontosságra.

A második, hogy erősen valószínű, hogy a válaszadók egy része hazudott, az lenne a meglepő, ha nem tett volna. Ha ez nem lenne elég, még ez is mutathatja egy társadalom nyitottságát, erejét. Példának okáért míg a felmérés szerint a svédek toleránsabbak, mint a szintén észak-európai finnek, addig könnyen előfordulhat, hogy a finnek egyszerűen csak őszintébbek voltak a válaszadásnál – ami viszont paradox módon azt is jelentheti, hogy nyitottabb, őszintébb társadalomban élnek, mint a svédek (hiszen nyugodtabban felvállalhatják a véleményüket).

Azonban a térképet elnézve eléggé úgy tűnik, hogy a végeredmény olyan sokat nem torzít – de ezt majd a kommentekben megvitatjuk...

És akkor jöjjenek az általánosabb megállapítások!

Akik a leginkább toleránsak

A megkérdezettek közül az Egyesült Királyság és korábbi gyarmatai (Egyesült Államok, Kanada, Ausztrália és Új-Zéland), valamint a latin-amerikai országok bizonyultak a leginkább befogadónak. Az egyetlen igazi kivétel az olajban gazdag Venezuela, ahol a jövedelmi egyenlőtlenségek a faji választóvonal mentén törnek meg, és a Dominikai Köztársaság, talán a Haitihez való közelsége miatt. A skandináv országok is jól szerepeltek.

Ahol nem szeretik az idegeneket

India, Jordánia, Banglades és Hongkong a jelek szerint nem az a hely, ahol olyan nagyon jó idegennek lenni, legalábbis ezek az országok a legkevésbé toleránsak.

A felmérésben szereplő 81 ország közül mindössze négy olyan volt, ahol a megkérdezettek több mint 40 százaléka nem lakna más nemzetiségű mellett. A legdurvább a helyzet Hongkongban (71,8 százalék) és Bangladesben (71,7), de elég siralmas Jordániában (51,4) és Indiában (43,5) is.

És Európa?

Európa érdekes megosztottságot mutat. Miközben a kontinens gazdagabb és iskolázottabb északi és nyugati része a leginkább befogadó régiók között van, addig Kelet-Európában már egészen más a helyzet. Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el, de érdekes módon a szlovákoknál és Ukrajnában is jobb a helyzet.

A nagy kivétel Franciaország, amely egész Európa talán leginkább rasszista országa (22,7 százalék), alighanem a gyarmati bevándorlók és a viszonylag sok arab miatt. (Éppenséggel ilyen alapon a britek is rasszisták lehetnének, de ez más kérdés.)

Érdekes módon a lettek és a fehéroroszok meglepően toleránsak, már ha hiszünk az őszinte válaszadásban (és elfelejtjük az utóbbi országban uralkodó diktatórikus állapotokat). A Balkánon főleg a szerbek és a románok nem látják szívesen az idegeneket.

A Közel-Kelet és Ázsia

Aligha meglepő, hogy a Közel-Kelet sem a toleranciájáról híres, sokat erről aligha kell beszélni, de érdekes, hogy Egyiptom és Szaúd-Arábia milyen rosszul szerepelt, bár ebben alighanem szerepet játszik a nagyszámú bevándorló is.

Bár nem lehet egy ekkora kontinenst egységként kezelni, annyi azért általánosságban elmondható, hogy sok ázsiai országban viszonylag alacsony a toleranciaszint. Ami nem is csoda, hiszen a történelem során meglehetősen sok sérelem halmozódott fel a régióban. Indonézia és a Fülöp-szigetek talán a legrosszabb helyek ilyen szempontból, de Kína és Kirgizisztán sem nagyon dicsekedhet.

Nagy meglepetések

Az egyik hatalmas meglepetés Dél-Korea, amely ahhoz képest, hogy mennyire gazdag, általában iskolázott, etnikailag pedig viszonylag homogén, mégis meglepően idegengyűlölő.

A másik véglet Pakisztán, amely ahhoz képest, hogy minden adott lenne az intoleranciához – mindennapos erőszak, földrajzi elhelyezkedése a legkevésbé toleráns régióban, rossz gazdasági mutatók – meglepően befogadó. A megkérdezettek alig 6,5 százaléka nem lakna idegen mellett, amivel a pakisztániak megelőzték a németeket és a hollandokat is.