Szégyennek számít, ha valaki 30 éves kora előtt nem megy férjhez, ezeket a nőket egyszerűen csak a „maradék" kategóriába sorolja a társadalom, helyzetük pedig szinte kilátástalan. A következmények ma még szinte felmérhetetlenek.

Egyre nagyobb társadalmi feszültséget okoz Kínában az egyke-politika, melynek következtében 2020-ra mintegy 30 millió agglegény (vagy divatosabban: szingli férfi) él majd az országban.

Mindez annak köszönhetően, hogy a kommunista vezetés évtizedekkel ezelőtt az egygyermekes családmodell erőltetésével próbálta visszafogni a népességszaporulatot. A kínai kultúrában viszont a fiú „értékesebb", mint a lánygyermek, így mindebből logikusan következett a jelenlegi helyzet.

Szégyen a családra

Azt gondolnánk, mindez egyúttal azt is jelenti, hogy a nők válogathatnak a férfiak között, ám mégsem így van – egyre többen vannak olyan, a húszas éveik végén, vagy a harmincas éveikben járó nők, akik nem találnak párt maguknak.

Őket nevezik „maradéknak".

„Maradék" az, aki 27 éves kora után még egyedülálló, márpedig a statisztikák szerint a 25-29 éves korosztályban minden ötödik nő ilyen.

Ők a kínai felfogás szerint szégyent hoznak a családjukra, így nem csoda, hogy a lányos szülők mindent megtesznek, hogy párt találjanak gyermeküknek, felhasználva szociális kapcsolataikat.

„29 éves vagyok és az anyám rengeteget aggódik. Állandóan randikat szervez és az összes rokonunkat és a barátaimat is állandóan nyaggatja, hogy próbáljanak nekem fiút szerezni" – mondja például Joyce Zhang, egy nanjingi kereskedelmi bank vezető alkalmazottja, aki három éve Londonban szerzett diplomát.

Magas elvárások

Ahhoz, hogy megértsük, miért van ennyi szingli nő, miközben több a férfi, nem árt, ha tudjuk, hogy a 2011-es kínai házassági felmérés adatai szerint a nők több mint 80 százaléka szóba sem áll olyan férfival, akinek nincs saját ingatlana, és azoknak sincs túl sok esélyük, akik nem keresnek havonta legalább 4000 jüant (kb. 150 ezer forint – bár az árak ismerete nélkül a forintra váltásnak nincs túl sok értelme) havi jövedelme.

Persze Kínában ez teljesen másképp hangzik, mint Európában, hiszen ott teljesen elfogadott a fiatalok társadalmi és anyagi helyzetét figyelembe véve megszervezni a frigyeket.

A kínai hagyomány szerint a nőknek „felfelé" kell házasodniuk, azaz lehetőség szerint náluk jobb anyagi és társadalmi helyzetben lévő férfihoz kell hozzámenniük. Márpedig a meglehetősen rossz szociális ellátórendszer és a friss diplomások közötti magas munkanélküliség nehéz helyzetbe hozza a fiatalokat.

Szülőrandi a parkban

A helyzetre érdekes válaszok születnek. Az egyik ilyen például a nagyvárosok (mint Peking vagy Sanghaj) parkjaiban kialakított „randisarok", ahol a fiatalok ismerkedhetnek egymással – pontosabban a szüleik ismerkedhetnek össze, hiszen (nyugati szemnek meglehetősen szokatlanul) inkább a szülők keresnek párt a gyereküknek.

A sanghaji Renming Parkban például hétvégenként sok középkorú kínai látható, amint a fiúk vagy lányuk fontosabb adatait tartalmazó papírokkal próbálnak társat keresni a gyereknek. Egyesek még az ingatlantulajdonlást bizonyító papírokat is magukkal viszik.

Pasibérlés családi eseményekre

A másik sajátos reakció a „pasibérlő irodák" virágzása. Több mint 300 ilyen vállalkozás működik ma Kínában, ami érthető, ha figyelembe vesszük, hogy így a családi ünnepeken a szingli nők elkerülhetik a kínos kérdéseket, no meg a környezet pletykáját arról, hogy mivel nem randevúznak, biztosan valamilyen fizikai vagy szellemi problémával küzdenek.

Aztán ott vannak a „hagyományos" randioldalak, melyek közül a legnépszerűbb baihe.com-nak 50 millió (!!) regisztrált tagja van.

A tévé is beszállt

A helyzetet súlyosbítja, hogy időközben Kínában is egyre több a sikeres, a karrierjére koncentráló, jól fizetett nő, akiknek nem is nagyon akad idejük a baráti kapcsolatok ápolására és az ismerkedésre.

A jelenség már begyűrűzött a televíziós sorozatokba is, melyekben egyre többször jelenik meg a válogatós, jól képzett, urbánus, sikeres „maradék" nő alakja. Emellett egyre több a párkereső műsor is.

A megoldást azonban aligha ez jelenti majd.