A caffe sospeso (avagy a felfüggesztett kávé) egy meglehetősen régi olasz hagyomány. Hogy milyen régre nyúlik vissza, az érdekes és nehezen megválaszolható kérdés – azért a mai posztban erre is teszünk majd egy kísérletet.

Aki fent van a Facebookon, az az elmúlt napokban alighanem találkozott a „felfüggesztett kávé" történetével, ha mégsem, akkor itt idéznénk belőle:

„Egy barátommal betértünk egy kis kávéházba. Miközben leadtuk a rendelést két vendég lépett be és ment egyenesen a pénztárhoz.
„ Öt kávét kérünk. Kettőt magunknak és hármat felfüggesztve."
Kifizették a rendelést, fogták a két kávét és elhagyták a kávézót.

Mi az a „felfüggesztett? - kérdeztem a barátomtól.
Várj egy kicsit és meglátod. – válaszolta.
Ismét bejött néhány ember.
Két lány kért egy-egy kávét, fizetett majd távozott.
Ekkor három ügyvéd lépett be.
Kértek hét kávét. Hármat saját részre és négyet felfüggesztve".
Amíg azon töprengtem, mégis mire szolgálnak ezek a „felfüggesztett" kávék, élveztem a kellemes napos időjárást, és gyönyörködtem a kilátásban, ami a hangulatos térre nyílt.

Hirtelen, egy kopott ruhákba öltözött, koldusnak látszó férfi lépett az üzletbe, és kedvesen a pincérhez fordult.
„Van egy felfüggesztett kávé a számomra? „
Ekkor megértettem.
A vendégek előre kifizetnek egy vagy több kávét a saját fogyasztásukon kívül, amelyet megkaphatnak azok, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy saját zsebükből vásároljanak maguknak egy meleg italt."

A caffe sospeso

Ez tehát az alaptörténet (ha jól vettük észre, több változata is létezik), és miként az a Facebookon már megszokott, boldog boldogtalan megosztja és lájkolja. Miként az szintén megszokott, elindultak a magyar kezdeményezések is (például ez itt).

Hogy miért éppen most terjedt el ilyen sebességgel a történet, nehezen megfejthető, hiszen a „caffe sospeso" már 2004-ben felbukkant a firenzei Nove da Firenze (Firenzei Hírek) című oldalon.

„Fizessünk egy kávét vagy egy cappuccinót azoknak, akik nem engedhetik meg maguknak – szól a Jótékonysági Járőr felhívása. Ez egy, a hajléktalanokat támogató szolidaritási mozgalom, melyet Paul Coccheri színházi rendező alapított Húsvét hétfőn. A szokás a jelek szerint nápolyi eredetű, ahol már szinte mindenki gyakorolja" – írta kilenc évvel ezelőtt a firenzei lap.

A világháború után kezdődött?

Két évvel ezelőtt, 2011 januárjában pedig az Accidental Tourist blog írt meg egy ilyen történetet, melyből a szokás állítólagos eredetére is fény derült.

„Egy 80 körüli, jól öltözött, Borsalino kalapot viselő és elegáns sétapálcás úriember sétált a kasszához és fizetett egy kávéért és egy felfüggesztett kávéért. Majd megitta a sajátját és kiment. Próbáltam legyőzni a kíváncsiságomat, de nem sokáig sikerült. Megkérdeztem a pénztárban ülő urat, mi is az a 'felfüggesztett kávé'.

Türelmesen, a lehető legiskolásabb olaszt használva (a kérdésem elárulta, hogy külföldi vagyok) elmagyarázta a következőket: közvetlenül a háború után sok férfi mindenét elveszítette, még kávéra sem futotta nekik.

Na mármost, miután Nápolyban a kávét senki sem tekintette luxusnak, sokkal inkább alapvető emberi jognak, azok, akik megengedhettek maguknak egy kávét, rögtön kettőt rendeltek, az egyiket megitták, a másik pedig az első olyan, kevésbé szerencsés embert illette, aki elsőként besétált a bárba. Ilyenkor a pultos megkérdezte: 'Kér egy kávét, uram?', ami valójában azt jelentette, hogy van itt egy, már kifizetett kávé az ön számára, ha nem engedheti meg magának.

Az adakozó és a rászoruló ismeretlen maradt egymás előtt, így óvták a nagylelkűséget, az emberi büszkeséget és a kávé élvezetét is a nehéz időkben."

Bulgáriában is divat lett

A mozgalom egyébként már elérte Bulgáriát is, ahol országszerte több mint 150 kávézó csatlakozott a kezdeményezéshez – írta nemrégiben az AFP hírügynökség.

„Szuper! Az első 'felfüggesztett kávénk' immár tény" – olvasható például az egyik partnerkávézó, az Ethno Bar posztján a mozgalom bulgáriai oldalán, melyet eddig 19 ezren lájkoltak.

Az alapvető kérdés persze az, mennyire bízhat meg az, aki kifizeti a plusz kávét abban, hogy a kávézó az adományát (ebben az esetben a kávét) tovább is adja a rászorulóknak.

A bulgáriai modellnél kártyákkal, esetenként kupakokkal számolják a kifizetett, de el nem fogyasztott kávékat.

Érdekesség, hogy a kávézókon kívül gyorséttermek és sarki fűszeresek is csatlakoztak a mozgalomhoz, azaz a vásárlók akár kenyeret, szendvicset is fizethetnek.

A végére még egy apró információ: a Facebookon terjedő posztban látható kép a Washington Post egy 2012. márciusi számából való, amelynek semmi köze a felfüggesztett kávéhoz. A képen látható férfit Cal Walkernek hívják és a Bethesda metróállomás mellett található bárban issza a kávéját.