Az már nem újdonság, hogy a szupermarketek különböző módszerekkel próbálnak beférkőzni a pénztárcánkba, legyen az személyes adatgyűjtés, célzott reklám, és még sorolhatnánk. Alapvetően nincs is ezekkel különösebb baj, amíg mi, vásárlók tisztában vagyunk ezeknek a módszereknek a természetével.

A vásárlók manipulálásának egyik kézenfekvő helyszíne maga az üzlet, és a szupermarketek azt maximálisan ki is használják különböző trükkökkel. Nyilván ez egy állandó „harc” az eladó és a vásárló között, amire mi a magunk részéről alapos vásárlási listával készülünk, de túlzás lenne azt állítani, hogy mindig győztesen kerülünk ki a bevásárlásnak nevezett pszichológiai háborúból. 

Nézzük, miként próbálnak pénzt kihúzni a zsebünkből az üzletek!

Szándékosan összezavart vásárlók 

Nem látsz semmi logikát a termékek elhelyezésében? Nem véletlen, az egyik legrégibb trükk ugyanis a vásárlók összezavarása, abból kiindulva, hogy minél többet mászkálsz az üzletben, annál nagyobb eséllyel leszel az impulzusvásárlás áldozata, azaz veszel meg olyasmit, amit eredetileg nem is szerettél volna. 

A nem tervezett vásárlások aránya a több részleget bejáró vásárlóknál 68 százalék volt egy felmérés szerint, szemben a céltudatosabb, és kevesebbet bolyongó társaik 51 százalékával. 

Trükkös árak és hamis ígéretek 

Az már senki sem lep meg, hogy rengeteg terméket áraznak úgy, hogy az pár forinttal legyen egy kerek összeg alatt, aminek az az oka, hogy így próbálják meg átverni az agyunkat. 

„Mivel az agyunkat arra szoktatjuk, hogy balról jobbról olvasson, ezért mindig az első számjegy ragad meg a legjobban, így ennek van a legnagyobb hatása arra a döntésünkre, hogy az adott ár megfelelő-e. Tanulmányok bizonyítják ennek a működőképességét, és a hatását egyes vásárláskor meghozott döntéseinkre” – magyarázta Kyle James szakértő.

Aztán ott vannak az olyan „ajánlatok”, amikor azt hitetik el velünk, hogy ha valamiből például kettőt veszünk, akkor olcsóbban kapjuk meg, holott a kettő pontosan ugyanannyiba kerül, mint a kétszer egy. 

Egy időben a magyarországi szupermarketekben gyakorlat volt, hogy a nagyobb kiszerelés fajlagosan drágább (!) volt, mint a kisebb, abból kiindulva, hogy az elmúlt évtizedekben folyamatosan arra neveltek minket, hogy ha valamiből a nagyobbat veszed, akkor jobban jársz. Ilyenbe mi magunk is többször belefutottunk például egy bizonyos teamárka esetében. 

Hatalmas bevásárlókocsik 

Eltöprengtél már valaha azon, miért olyan nagyok a bevásárlókocsik, amikor a vásárlók döntő többsége sosem tölti meg? Nos, azért, mert kutatásokkal bizonyították, hogy duplájára növelik a bevásárlókocsi méretét, az emberek 40 százalékkal többet vásárolnak. 

Pénztárca-nyitogató árak 

A trükk lényege, hogy a bejárathoz jól láthatóan nagyon olcsó vagy leértékelt termékeket helyeznek el, így már a vásárlás kezdetén az az érzés lesz bennünk az uralkodó, hogy jó üzletet kötöttünk. 

Ezek jellemzően olyan áruk, melyeket egyébként eszünk ágában sem lett volna megvenni, de a fantasztikus(nak látszó) árzuhanás miatt nem csak megvesszük, de még kifejezetten rá is indulunk az érzésre, ami ha kitart, akkor az egész bevásárlást meghatározza.

Lassú ütemű zene 

Nem véletlen, hogy a szupermarketekben és a bevásárlóközpontokban állandóan szól a zene, egy kutatás ugyanis kimutatta, hogy a kellemes, és lehetőleg lassú ütemű háttérzene tovább az üzletben tartja a vevőket, akik így értelemszerűen szívesebben és többet vásárolnak. A lassabb zenére ráadásul önkéntelenül lassabban mozgunk. 

Az eldugott tejtermékek 

A tejtermékek a legnépszerűbbek közé tartoznak, ezért bevált trükk, hogy azokat a bejárattól lehetőleg minél messzebb helyezik el, hogy lehetőleg az egész boltot be kelljen járni miattuk. 

A legnépszerűbb termékek középen 

Logikus döntés ez is: a legnépszerűbb termékeket lehetőleg a sorok közepén helyezik el, így egy csomó olyan áru mellett is el kell sétálnunk (és vetnünk rájuk legalább pár kósza pillantást), ami mellett egyébként nem mennénk el. 

Orgia az érzékszerveknek 

Nem csak azért sütik ám a pékárut meg a grillcsirkét a szupermarketekben, hogy friss legyen és mert úgy egyszerűbb, hanem azért is, mert bebizonyították, hogy éhesen többet vásárolunk (ezért nem szabad ebéd előtt menni a boltba), és ha sikerül beindítani az érzékszerveinket (a.k.a. nyálelválasztás), akkor nyert ügyük van. Ha az illatokat még a színekkel is megbolondítják, akkor pedig nincs az az isten, hogy ne vegyünk valamit. 

Elborítani a vásárlókat lehetőségekkel 

Nem rossz dolog, amikor egyfajta termékből van vagy 20 különböző márkájú a polcon egymás mellett, ám mivel ez állandó döntéskényszert jelent az agyunknak, az egyszerűen elfárad. 

A walesi Bangor Egyetem szakemberei által végzett kutatás megállapította, hogy az ilyen mennyiségű döntéshozatalt körülbelül 40 percig bírja az agy, utána elfárad és feladja – na, ekkor következik a fent már emlegetett impulzusvásárlás, azaz amikor már nem racionálisan, hanem ösztönszerűen vásárolunk. 

Az üzletek feladata tehát egyszerű, legalább 40-45 percig bent tartani a vevőt, miközben folyamatosan döntési kényszerbe hozni, utána pedig bekasszírozni a plusz 50 százaléknyi vásárlásból (a tudósok szerint ennyit jelent az ösztönvétel) fakadó hasznot. 

A pénztár előtti sor szűkítése 

Elgondolkodtál már valaha azon, miért olyan keskeny a pénztár előtti rész? Éppen csak egy ember fér el, se kimenni, be visszafordulni nem egyszerű, ha egyszer már beálltál. Nos, nem véletlenül van, így próbálják megakadályozni, hogy az impulzusvásárlással a kocsiba dobott termékek esetében meggondoljuk magunkat és esetleg visszaforduljunk és kitegyük a kosárból a drága, viszont szükségtelen árut. 

Ha a fentieket figyelembe vesszük, és a jövőben tudatosabban vásárolunk, akkor remélhetőleg már megérte végigolvasni a posztot.

(Fotó: flickr.com/Simon_Shek)