Poroszos, vagy sem, színvonalas, vagy éppen felesleges dolgokkal tömik a gyerekek fejét? Az „életre nevel” vagy nem hagyja kibontakozni a diákokat? Ahelyett, hogy hitvitát folytatnánk, inkább nézzük, mit mondanak a tények.

(fotó: Anna Frodesiak)

Az OECD (azaz a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet, de ígérjük, ezt így többet nem írjuk le) elkészített egy globális listát, melyen 76 ország oktatási rendszerét hasonlították össze, méghozzá a matematikai és természettudományi ismeretek alapján. (Iskolai pályafutásunkra visszaemlékezve ettől rögtön kirázott a hideg, de ez most mellékszál.)

A listát Szingapúr vezeti, mögötte Hongkong végzett, aztán jön Dél-Korea, Japán, majd Tajvan (utóbbi kettő hajszálra azonos eredménnyel), azaz az első ötben csak távol-keleti ország szerepel, ami azért elgondolkodtató.

Miként az is, hogy a következő négy helyen európai ország áll (sorrendben Finnország, Észtország (!!), Svájc és Hollandia), ezekből Észtország 7. helye mindenképpen figyelemre méltó, hiszen aligha tévedünk nagyot, ha úgy gondoljuk, hogy két évtizeddel ezelőtt a legjobb esetben is onnan indultak, ahol Magyarország tartott, és most meg lehet nézni a különbséget…

Ami nem kicsi, hiszen Magyarország a 32. helyet foglalja el, megelőzve például Izlandot, Svédországot, Szlovákiát, vagy éppen Görögországot, Romániát, ellenben lemaradva Litvániától, Lettországtól, Csehországtól vagy Szlovéniától.

Komoly meglepetésnek tűnik elsőre Lengyelország 11., és Vietnam 12. helye, amivel például megelőzik a németeket, az ausztrálokat vagy az íreket is.

Visszatérve az éllovasra, az OECD oktatásügyi igazgatója, Andreas Schleicher a BBC-nek nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy Szingapúrban a hatvanas években még nagyon magas volt az írástudatlanok aránya, innen törtek fel a lista élére, ami azt bizonyítja, hogy pár évtized alatt is igen látványos javulást lehet elérni.

Érdekesség, hogy például a 20. helyezett Egyesült Királyságban a gyerekek ötöde úgy lép ki az oktatási rendszerből, hogy gyakorlatilag az alapszintet sem tudja teljesíteni, ami fontok nagyon súlyos milliárdjaiba kerül az országnak.

Azaz nagyon nem mindegy, egy ország mennyit költ az oktatásra, és milyen minőségben képes azt biztosítani a gyerekeknek.