A világunk fokozatosan egyre kisebb lesz, egyre közelebb kerülnek egymáshoz a városok, országok, aminek persze elsősorban a technológia fejlődése az oka. Milyen lenne Amszterdamból Düsseldorfba kevesebb, mint fél óra alatt eljutni? Vagy Brüsszelbe kevesebb, mint egy óra alatt? Párizsba 90 percen belül?

Nagy terveket szövöget a holland Hyperloop, amely nem kevesebbet talált ki, minthogy olyan európai hálózatot épít ki, amely gyakorlatilag egy hosszabb metrózás ideje alatt repítene el (majdnem szó szerint) egyik európai nagyvárosból a másikba.

A kiindulópont Amszterdam lenne, ahonnan például a 430 km-re fekvő Párizsba nagyjából 90 perc alatt lehetne eljutni (az útidő most 3 óra 15 perc, pedig a Thalys 300 km/órával száguld).

Az Amszterdam – Eindhoven út (110 km, jelenlegi utazási idő 1 óra 18 perc) 15 perc lenne (ez jelenleg nagyjából az Újpest Városközpont – Deák Ferenc tér menetidő a budapesti metrón, ha minden jól megy).

Düsseldorfba kevesebb, mint 30 perc alatt juthatnánk el (most ennek sokszorosa, kb. 3 óra a 183 km-es út) és a 170 km-re fekvő Brüsszel sem lenne több egy óránál (most 1 óra 50 perc).

Kétszázezer utas óránként

A Hyperloop támogatói szerint sokkal inkább környezetbarát és fenntarthatóbb lenne, mint a repülés és mint láttuk, jelentősen gyorsabb, mint a jelenlegi csúcskategóriás vasúti közlekedés – azaz szerintük ez lehetne az országokon, akár kontinensen áthaladó közlekedés jövője.

A holland start up Hardt Hyperloop április első felében tette közre azt a tanulmányt, mely szerint egy Európán átívelő hyperloop hálózat jelentősen lerövidítené az ingázási időket az európai nagyvárosok között, ráadásul „jelentős gazdasági előnyökkel” járna.

A közel 1000 km/órás sebességgel száguldó hyperloop óránként akár 200 ezer utast (!!) is szállíthatna irányonként a tanulmány szerint. Majd 2028-tól, amikorra a tervek szerint akár meg is valósulhat az elképzelés.

Elon Musk és Richard Branson is dolgozik rajta

Ami a maga nemében nem is az első, hiszen Elon Musk már 2017-ben előállt egy olyan vasúti rendszer ötletével, melyben az utasszállító kapszulák egy légritkított csőben haladnának, melyeket egy lineáris motor hajtana meg.

A Hyperloop One akkor kiválasztott 35 olyan céget, amelyek megkapják a lehetőséget a rendszer megtervezésére. Csak a nagyságrendek érzékeltetése végett, a San Francisco és Los Angeles közötti közel 600 km-es utat 35 perc alatt tenné meg (ez most mindennel együtt alaphangon 10 óra körül van, mert át kell szállni).

Egy évvel később, 2018 márciusában egy másik milliárdos, Richard Branson is hasonló elképzelésekkel állt elő, igaz, ő Indiában, ahol a hyperloop a Mumbai-Pune útvonal időtartamát csökkentené 3 óráról 25 percre.

„Hiszek abban, hogy a Virgin Hyperloop One ugyanolyan hatást gyakorol a 21. századi Indiára, mint a vonatközlekedés bevezetése a 20. században” – fogalmazott akkor Richard Branson.

Nem csoda, hiszen egy működő hyperloop 1000 km/h sebességre lenne képes, ami a hagyományos vasúti közlekedés sebességének több mint tízszerese (erről itt írtunk részletesebben).

Vannak egyébként egészen vad ötletek is, például a Hyperloop Hotel, amivel a Las Vegas-i University of Nevada végzős építészhallgatója, Brandan Siebrecht állt elő még 2017-ben.

Az Elon Musk Hyperloopján alapuló ötlet első körben 13 amerikai szállodát kötne össze, méghozzá úgy, hogy egy 1200 dolláros bérleti díj ellenében a Hyperloop Hotel vendégeinek lehetővé tenné, hogy a lakosztályuk elhagyása nélkül utazzanak egyik városból a másikba.

A lényeg, hogy a lakosztályokat konténerekben alakítanák ki, és ezeket „utaztatnák” a hyperloop segítségével. Mivel az egész szálloda moduláris rendszerben épülne ki, a lakosztálynak csak dokkolnia kellene a célállomáson, és kész is.

A posztot a blog Facebook-oldalán kommentelhetitek.