Kívül tágasabb

Miért dobja ki a képzett bevándorlókat Svédország?

2020.01.06. 06:30, Kívül tágasabb ,

Miközben a svéd gazdaságnak szüksége van a képzett külföldi munkaerőre, mégis évente rengeteg ember munkavállalási engedélyét nem újítják meg. Vajon mi áll a jelenség mögött és változik-e valami?

fiatalok_4_foto_sokol_vjerdha.jpg

Saját lakást és autót vett, svédül tanult, beíratta a gyermekét a bölcsődébe, még síleckéket is vett, hogy minél jobban beilleszkedjen Svédországban – Ali Omumi egy nap mégis arra ébredt, hogy közölték vele, el kell hagynia az országot.

A férfi több mint három éve élt már ekkor az északi országban, ahol jól fizető vezető pozíciót töltött be több technológiai cégnél is.

„A döntés nekem hatalmas frusztrációt, a feleségemnek pedig egy komoly depresszió kezdetét jelentette” – mondta a BBC-nek a 38 éves iráni mérnök, aki 2018-ban kapta kézhez a kiutasító határozatot a svéd bevándorlási hivataltól.

„Úgy éreztem magam, mint egy bűnöző”

Noha kérte vízuma meghosszabbítását, azt a hivatal egyik korábbi munkaadója, egy szoftvercég adminisztratív hibájára hivatkozva elutasította, mondván, nem biztosította számára a megfelelő biztosításokat.

„A deportálástól úgy éreztem magam, mint egy bűnöző, holott tudom, hogy nem vagyok az. Dolgozni és adót fizetni jöttem ide, magammal hozva nem csak a tapasztalatom, de a pénzem is” – tette hozzá.

A döntés már csak azért is furcsa, mert Svédországban komoly hiány van mérnökökből és IT-szakemberekből, így a cégek előszeretettel keresgélnek külföldön, gyakran az EU-országokon túl is.

Minden évben több ezer képzett munkavállaló költözik az országba, az erős gazdaságnak és a kiemelkedő életminőségnek köszönhetően közülük sokan döntenek a maradás mellett.

Itt kezdődnek a problémák. Az Európai Unión kívüli országokból érkező munkavállalók vízuma ugyanis jellemzően egy adott munkára szól, de akik munkahelyet váltanának, megtehetik, amíg várnak a papírjaik megújítására.

Csakhogy több száz (Alihoz hasonló) szakember kérvényét dobják vissza minden évben, jellemzően korábbi munkaadójuk valamilyen kisebb adminisztratív hibájára hivatkozva.

Ezek között akár olyan abszurdnak tűnő dolgok is lehetnek, mint hogy az adott munkavállaló túl kevés szabadságot vett ki, vagy a LinkedInen keresztül olyan munkát vállalt, amit nem hirdettek meg hivatalosan a svéd állami rendszeren keresztül.

Egy kifordított bírósági döntés

A probléma nem újkeletű, egy pakisztáni techfejlesztő petícióját 2016-ban több mint 10 ezer ember írta alá - köztük a Spotify-társalapító Daniel Ek, aki utóbb elismerte, vállalata 15 vezető beosztásban lévő alkalmazottját fenyegeti a kiutasítás veszélye.

Tavaly év elején a Stockholmi Kereskedelmi Kamara már arra figyelmeztetett, hogy a jelenség károsíthatja a svéd főváros gazdaságát. Márciusban egy felmérésben megkérdezett, EU-n kívüli bevándorló munkavállalók 81 százaléka mondta azt, hogy az ő vagy családjuk egészségét hátrányosan érintette a kiutasítás réme, míg tízből heten nem ajánlanák a külföldi munkavállalóknak Svédországot.

A helyzet iróniája, hogy a kiutasítások alapjául szolgáló 2015-ös bírósági döntés éppen a bevándorlók védelmében született és a célja az volt, hogy a munkaadók ne zsákmányolhassák ki a külföldről érkezőket.

Mindenesetre 2017-ben több mint 1800 ember munkavállalási engedélyét utasították el, igaz, azt nem lehet tudni, ebből hány esetben hivatkoztak kisebb adminisztratív hiányosságra – jegyezte meg a BBC.

Javuló, de nem rózsás helyzet

Az elmúlt két évben valamit javult a helyzet, részben annak a törvénymódosításának, amely lehetővé teszi a cégeknek, hogy ezeket a kisebb hibákat javítsák.

Így aztán 2019 decemberéig a visszadobott kérelmek száma 550-re esett vissza, ami jelentősen kevesebb, mint akár 2018-ban. Azért még nem minden rózsás, Alexandra Loyd ügyvéd például arra hívta fel a figyelmet, hogy a bevándorlási hivatal még mindig előszeretettel dobál vissza jogi precedens nélküli ügyeket, mondván, az ügyfél fellebbezze azt meg, aztán döntsön a bíróság.

Mindenesetre Ali Omumi sorsa jobbra fordult, ma már ismét Svédországban él, régi munkaadójánál van új pozícióban. Nem volt egyszerű menet, egy ideig Isztambulban élt a családjával és kereste az észak-európai lehetőségeket.

Az első időben kiadta a svédországi házát, mondván törvénysértő bérbeadni olyanok lakását, akik nem munka, tanulás, betegség vagy rokonhoz költözés, esetleg házasság miatt adná azt ki. Így aztán jóval a piaci ár alatt volt kénytelen eladni az ingatlant.

Aztán amikor már megvolt az új munkahelye, először visszautasították a kérelmét, arra hivatkozva, hogy nem töltött el elég időt az országon kívül. A döntést aztán megváltoztatták. Most ő pereli a svéd államot.

A svéd Bevándorlási Hivatal nem kívánt nyilatkozni a perrel kapcsolatban.

Egy Svédországba költözés tanulságai magyarságról, beilleszkedésről, otthonról és barátságokról hét év után:

(Fotó: Sokol Vjerdha)

A posztot a blog Facebook-oldalán kommentelhetitek.

Csatlakozz hozzánk a Facebook-on és a Twitter-en!
Címkék: Svédország

Kívül tágasabb

A világ érdekes. Ha érdekel, mi történik a világban körülötted, akkor itt a helyed!

Hirdetés

Utolsó kommentek

Innen szemezgetünk

  • BBC News
  • Telegraph.co.uk
  • the Guardian
  • The Independent
  • MailOnline
  • CNN
  • The New York Times
  • POLITICO
  • The Huffington Post
  • Gawker
  • Vanity Fair
  • New York Post
  • Drudge Report
  • EL PAÍS
  • Chinadaily US Edition
  • elmundo.es