Kívül tágasabb

Meglepő anyagok a kenyérben

2019.08.19. 06:30, Kívül tágasabb , 4 komment

Míg az Európai Unióban betiltották a rákkeltőnek tartott anyagokat, máshol még megtalálhatók a pékárukban. Például az Egyesült Államokban, ahol egészen furcsa dolgokat is tesznek a kenyérbe.

kenyer_foto_pixabay_com_juttazeisset.jpg

Mindennapi habnövelőnket add meg nekünk ma – ez furcsának hangozhat, de Amerikában a kenyér ipari felhasználású összetevőket tartalmazhat, adalékanyagokat, amelyek olyan dolgokban is megjelennek, mint a jógamatracok, rovarirtók, hajvasalók, robbanóanyagok és kőolajtermékek.

Ezen vegyi anyagok némelyike, amelyet fehérítőként, kelesztőként és emelőként használnak, ártalmas lehet az emberi egészségre.

A kálium-bromát egy erős oxidálószer, amely elősegíti a kenyér megemelkedését, a rágcsálók vese- és pajzsmirigyrákjával hozzák összefüggésbe.

Az azodikarbonamid nevű vegyületet, ami buborékot képez műanyagban és habban, használják a tészta fehérítéséhez és kovászolásához - de sütés után ez is összekapcsolódott az állatkísérletekben a rák kialakulásával.

Más országok, köztük Kína, Brazília és az Európai Unió tagjai mérlegelték a lehetséges kockázatokat, és úgy döntöttek, hogy betiltják a kálium-bromát élelmiszerekben való felhasználását.

Indiában 2016 óta, az Egyesült Királyságban pedig 1990 óta tilos használni. Az azikarbonamidot az Európai Unió több mint egy évtizede tiltotta be.

Amerikában biztonságosnak tartják

Számos érdekképviseleti csoport tiltakozása és petíciói ellenére az Egyesült Államok Élelmezési és Gyógyszerügynöksége (FDA) ugyanakkor ezeket a szereket továbbra is biztonságosan fogyaszthatónak tartja, hiába nem ért ezzel egyet sok szakértő.

„Az élelmiszerekhez hozzáadott összetevők biztonságosságának biztosítására szolgáló rendszer megsemmisült" - mondta Lisa Lefferts, egy fogyasztói érdekvédelmi csoport munkatársa.

Az élelmiszer-adalékanyagokra szakosodott Lisa Lefferts szerint amint egy összetevő bekerült az élelmiszerkészletbe, az FDA ritkán tett további lépéseket, még akkor sem, ha bizonyítékok álltak rendelkezésre arról, hogy az anyag nem biztonságos.

A szervezet két évtizeddel ezelőtt indított petíciót, hogy az FDA tiltsa be a kálium-bromátot a rákos megbetegedések kockázata miatt, ám a hatóság válasza az volt, hogy nem vizsgálhatja az ügyet, mert korlátozottak az erőforrásai és más esetek elsőbbséget élveznek.

A fogyasztók saját kezükbe vették a dolgot

Vani Hari, egy népszerű blog, a FoodBabe.com szerzője is petíciót indított, és a növekvő nyomás hatására több lánc, köztük a Subway, a Wendy’s, a McDonald’s és a White Castle vonta ki az azodikarbonamidot a termékeiből 2014-ben.

Ugyanabban az évben a nonprofit Environmental Working Group (EWG) egy listát adott ki több mint ötszáz termékkel, amelyek még mindig tartalmazták ezt az anyagot. Mára ez a szám legalább kétszázra csökkent – ami még mindig nem kevés.

Az EWG azt is megállapította, hogy a kálium-bromát - amely az élelmiszerek címkéin néha sós lisztként jelenik meg - legalább száz, az Egyesült Államokban értékesített termékben megtalálható, köztük a Swanson csirkés pitében, a Goya chorizo krokettben és a Nathan's csavaros pizzában.

A Swanson termékeket megvásárló Conagra Brands azt közölte, hogy szándékában áll fokozatosan kivezetni a kálium-bromátot tartalmazó élelmiszereket.

Nem az összes gyártó teszi ezt meg, például a croissant-okat és kenyereket készítő Arby továbbra is használ azodikarbonamidot, míg a Pillsburys is. Utóbbi cég csak annyit közölt, hogy mindenben megfelel az FDA előírásainak.

A szabályok csak csekély mennyiségű azodikarbonamidot és kálium-bromátot lehet felhasználni egy kenyérben, 45 és 75 milliomodnyit. Az FDA szerint ugyanis ez még nem veszélyes mennyiség.

„Ha az adalékanyag rákkeltő egy ember számára, akkor nem lehet biztonságosnak nevezni” – mondta a pittsburgh-i egyetem sürgősségi toxikológusa.

Ryan Marino kifejtette: az iparág maga határozhatja meg, hogy a vegyi adalékok biztonságosak-e. Az FDA nem vizsgál felül minden olyan adalékanyagot, amely bekerül az élelmiszerekbe.

A vállalatok támaszkodhatnak saját szakértőikre, hogy meghatározzák, mi a biztonságos, és mi nem az. Miután valamit rendben találtak, gyakran nincs pénzügyi ösztönző a további teszteléshez – tette hozzá a brit Guardianben.

Az azodikarbonamid példája

Először 1959 körül fedezték fel, de a vegyszer csak három évvel később kapcsolódott be a kenyérkészítésbe. 1980-ra a fényes sárga kristályokat a dolgozók asztmájával kötik összefüggésbe - a műanyag gyártása során a vegyi anyagnak voltak kitéve a munkások.

A kenyérfogyasztók esetében az aggodalmat két dolog adja: hogy mi történik az azodikarbonamiddal, amikor azt felmelegítik vagy sütik, és két vegyszerre bontódik: szemikarbazid és uretán.

Az illetékes amerikai minisztérium szerint az uretánról „ésszerűen feltételezhető”, hogy rákkeltő anyag, míg a szemikarbazid egyelőre állatokra volt mérgező, emberre még nem.

Nincs miért aggódni?

Az FDA szerint ugyanakkor a fogyasztóknak nincs okuk aggódni. Azt közölték, hogy összes élelmiszer-adalékanyagot a szövetségi hatóságok és a különféle nemzetközi szervezetek gondosan szabályozzák annak érdekében, hogy az élelmiszerek biztonságosak legyenek és pontosan fel legyenek címkézve.

Az FDA kiterjedt, tudományos alapú eljárást alkalmaz az élelmiszer-adalékanyagok biztonságosságának értékelésére, folyamatosan figyelemmel kíséri az élelmiszer-összetevőkkel kapcsolatos tudományos megállapításokat, és készen áll a megfelelő intézkedések megtételére, ha aggályok merülnek fel.

Más szerekre is érdemes figyelni. Két tartósítószerre az EU-ban komoly szigorítás vonatkozik, ám az Egyesült Államokban széles körben használják, ezek a BHA és a BHT.

Ezek az emulgeálószerek megakadályozzák a zsírok és olajok megromlását, de a Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség szerint elegendő bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan, hogy a BHA laboratóriumi állatokban növeli a daganatok növekedését, és korlátozottabb bizonyítékok mutatják ugyanezt a BHT esetében.

Emberekre vonatkozó adatok nem állnak rendelkezésre, és az FDA korlátozott mennyiségben engedélyezi ezeket az összetevőket az 1950-es évek óta.

„Az FDA évtizedek óta tanulmányozza a BHA és a BHT használatát az élelmiszerekben, és megállapította, hogy azok nagyon alacsony szintje mellett nem jelentenek biztonsági aggályokat" – közölték.

Míg egyes vállalatok eltávolítják az ellentmondásos összetevőket, pótlásuk nem feltétlenül jobb vagy jelent különbséget. Számos cég váltott át a kálium-bromátról a kálium-jodátra a kenyérben, de ezt nem tesztelték eléggé, és enyhe rákkockázatot is jelenthet.

A túlzott jódbevitelhez ugyanis káros is lehet: a jód nélkülözhetetlen nyomelem, amelyre a testnek szüksége van, de túl nagy mennyiségben gondot okozhat.

Az Egészségügyi Világszervezet 1965 óta nem javasolja a kálium-jodát liszthez való keverését, ám az EWG több mint 600 olyan terméket tart nyilván, amelyek ilyen anyagot tartalmaznak.

(Fotó: pixabay.com/juttazeisset)

Csatlakozz hozzánk a Facebook-on és a Twitter-en!

Kívül tágasabb

A világ érdekes. Ha érdekel, mi történik a világban körülötted, akkor itt a helyed!

Hirdetés

Utolsó kommentek

Innen szemezgetünk

  • BBC News
  • Telegraph.co.uk
  • the Guardian
  • The Independent
  • MailOnline
  • CNN
  • The New York Times
  • POLITICO
  • The Huffington Post
  • Gawker
  • Vanity Fair
  • New York Post
  • Drudge Report
  • EL PAÍS
  • Chinadaily US Edition
  • elmundo.es