Április végén két napra bezárt Feröer-szigetek minden turistalátványossága, de tárt karokkal várták az önkénteseket. A cél az volt, hogy a karbantartási és fejlesztési munkákat végezzenek el az Izland és Norvégia között szigetcsoporton. A Feröer-szigeteken is érződik már a turisták rohama.
A felhívásra több ezer önkéntes jelentkezett, és végül közülük százat választottak ki. A vállalkozó kedvűek 18 és 75 év közöttiek voltak, 25 országból érkeztek, volt olyan, aki Ausztráliából utazott el a világ másik végére. A munkákra jelentkezőknek maguknak kellett állniuk az utazás költségét, de szállást és ételt kaptak cserébe.
Az önkéntesek a helyiekkel együtt dolgoztak a 18 sziget rendbetételén. Az egyik csoport a mindössze 50 lakosú Kirkjubourban tevékenykedett, és az volt a feladatuk, hogy egy 7 kilométeres túraúton köveket halmozzanak fel, amelyek a helyieknek és a turistáknak is jelzőként szolgálhatnak a ködben.
A britekből dánokból, norvégokból és írekből álló csapat alaposan elfáradt, ott is izomlázuk volt, ahol nem is sejtették, hogy van izmuk, de elégedettséget is éreztek.
„Kemény munka volt, nagy szélben cipeltük a nehéz köveket” – mondta a BBC-nek a dán Casper Abenth.
Egy másik csapat Skarvanesben dolgozott, ahol kevesebb, mint tíz ember él. Nekik is az volt a dolguk, hogy a meredek útvonalon megerősítsék az útjelző köveket, kijavítsák a kapukat és lépcsőket építsenek a hegyoldalba. A kerítések fölé fából átjárókat emeltek a turisták számára.
A kerítések fontosak, hiszen bent tartják a területen a birkákat, így el lehet kerülni a vitákat, hogy melyik állat kinek a tulajdonában van – ám valami megoldásra szükség volt, hogy a kirándulók folytatni tudják útjukat és ne rongálják meg a drótot. Az út mellett kimélyítették az árkokat, hogy a víz el tudjon folyni.
Volt olyan csoport is, amely az egyik dombtetőn kilátópontot alakított ki úgy, hogy megóvják a természetet és a madarak élőhelyét.
A szervező, a Visit Faroe Islands azt mondta, hogy az önkéntesek hatalmas munkát végeztek, segítségükkel bőven a várakozásokon túl tudtak haladni.
„Csodálatos volt látni, hogy mennyi ember jött a világ különböző pontjairól, és a helyiekkel együtt egy közös feladaton dolgozva, az ingujjukat felgyűrve segítettek” – mondta Guðrið Hojgaard igazgató. Jövőre is szerveznek hasonló megmozdulást a szigetek jövőjének megőrzéséért.
Az egyik helyi gazda, Jacob Martin Debes szerint ez nem csak egy PR-kampány volt, a munkák hatásait a helyiek is fogják élvezni.
A nagy kérdés az, hogyan lehet megőrizni az egyensúlyt a gazdaságilag hasznos turizmus és a törékeny ökoszisztéma között. Bár a Feröer-szigetekre nem könnyű eljutni, és ezért sokáig nem is gondoltak rá a turisták, ahogy Izland, úgy ez a szigetcsoport is egyre népszerűbbé válik.
Tavaly 10 százalékos emelkedés volt a látogatók számában, 110 ezren keresték fel a sokak szerint a semmi közepén fekvő helyet – ez több mint a duplája a Dán Királysághoz tartozó Feröer lakosságának.
„Nem akarunk az új Izlanddá válni. Meg akarjuk őrizni, amilyen volt. Nem akarunk csúnya hoteleket és apartmanokat a szigetre. Meg akarjuk tartani a gazdáknak és a birkáknak” – mondta a helyi turisztikai iroda egyik képviselője.
Torshavnban, a fővárosban eddig két szálloda volt, de most két újabbat építenek. Aksel Johannesen kormányfő azt mondta: miközben várják a látogatókat, fontos, hogy megőrizzék és óvják is a területet.
(Fotó: Saviour Mifsud)