Kívül tágasabb

Forradalmasíthatja a repülést a NASA

2018.11.30. 06:30, Kívül tágasabb , 51 komment

Már több mint 15 éve, hogy a Concorde utoljára repült. Mivel a technológia minden más szempontból hatalmasat fejlődött az azóta eltelt időben, igazán furcsa, hogy ez volt az egyedüli szuperszonikus utasszállító repülőgép a világon, és megragadtunk a szubszonikus gépeknél.

richard_branson_boom_repulo.jpgRichard Branson Boomja lehet az egyik úttörő

Bár van néhány cég, amely a következő szuperszonikus utasszállító megépítésén dolgozik. A Richard Branson által támogatott Boom Technology nevű startup olyan gépet tervez, amely drasztikusan csökkentené az utazási időt, a London és New York közötti távot például nagyjából fele idő alatt lehetne megtenni. 

Aztán ott van az Airbus és az Aerion Corporation partnersége, amelyből 120 millió dolláros repülő születhet, amely gyorsabb a hangsebességnél. 

A NASA is elkezdett kifejleszteni egy szuperszonikus gépet, amely csendesebb lesz a jelenleg elterjedt repülőgépeknél, miközben a Mach 1 sebességnél gyorsabban haladhat. Az amerikai űrügynökség már el is kezdte az X-59 Quiet Supersonic Transport (QueSST) tesztelését. 

Az X-59 az első szuperszonikus sugárhajtású kereskedelmi repülőgép lehet a Concorde után, így nem véletlen, hogy a repülés szerelmesei a Concorde fiaként emlegetik. 

Az első repüléseket 2021-re tervezik az új géppel, amely a tervek szerint nagyjából három alatt tenné meg a London és New York közötti távolságot. 

A NASA először egy átalakított F/A-18 Hornet vadászgéppel teszteli, hogy valóban mennyire halkak a motorok. A texasi próba után 500 ember mondhatja el, hogy mit tapasztalt, pontosabban hallott, mennyire zajmentes a közlekedés. Korábban ugyanis a Concorde zavaró hanghullámokat bocsátott ki, ami sok gondot okozott. 

A NASA A Lockheed Martinnal dolgozik együtt a projekten. Az X-59 végsebessége 1512 kilométer/óra lehet.

Csatlakozz hozzánk a Facebook-on és a Twitter-en!

A bejegyzés trackback címe:

https://kivultagasabb.blog.hu/api/trackback/id/tr10014404076

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

tamask 2018.12.01. 01:48:25

Teljesen felesleges projekt, de elfér a többi között. Ki kuriózum, ami nagy léptékben nem fogja befolyásolni a tömegek utazásait.

clemens 2018.12.01. 11:24:26

Mire ez a nagy rohanás?
Tömegek repkednek a világ másik felére, csinálnak egy rakás szelfit, aztán otthon nézegetik magukat a monitoron.
Erősen ciki már ez a tömegturizmus...

Kovacs Nocraft Jozsefne 2018.12.01. 11:49:23

Fölösleges erőlködni, tényleges haladást úgyis csak a (szub)orbitális pályán haladó eszközök jelentenek majd. Ezeknek meg csak jópárezer km távolságon túl van értelmük.

Ennél rövidebb utakra nem is lenne érdemes szuperszónikus gépeken repülni, mert az utazás túlnyomó részét eleve nem is maga a repülés teszi ki.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2018.12.01. 12:12:03

A témában való olvasgatás közben találtam ezt a rendkívül tanulságos cikket:

www.theguardian.com/environment/blog/2010/sep/09/carbon-emissions-planes-shipping

Josagos 2018.12.01. 12:34:44

A legtobb repulout 1-3 ezer km-es, itt semmilyen elonye nincs a cuccnak. A tavoli utakon lehet, az 5-15000 km-en, de oda meg nem mennek annyira sokan, és ott is inkább a kisebb, de jo helyre meno gepekkel lehet nyerni.

Egy BP-Chichago sokkal jobb direktben, mint BP-London-New York-Chichago, es lenyegesen rovidebb is idoben.
Fapaddal jarok spanyolorszagba, es sokkal jobb a kenyelmetlen szar, mintha el kellene utaznom atszallni valahova, es kapnek enni a gepen....

ROTFL Manó 2018.12.01. 12:42:48

Az első repüléseket 2021-re tervezik az új géppel, amely a tervek szerint nagyjából három alatt tenné meg a London és New York közötti távolságot.

Három mi? Onnyan nem maradt ki véletlenül egy szó? Mondjuk három ÓRA?

fátum 2018.12.01. 13:17:38

@clemens: Majd rájönnek egyszer, hogy a szelfit nem lehet megenni. :-)

Gipsz Ferenc 2018.12.01. 13:27:54

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Ha nem akarsz hosszú életet, akkor a Musk féle rakéta utasszállító tényleg érdekes lehet.
Repülővel ez valahol 1/500.000 körül mozog az esélyed arra, hogy meghalsz. Szárazföldön kb 1/50.000 az esélyed erre. Egy rakétában utazva 1/100 az esélyed arra, hogy nem éled túl.
De ha ez nem riaszt el, akkor készülj arra, hogy az út során több G fog hatni rád, mint a vadászgép pilótákra. A pozitívum az, hogy az út nem 10 óra unalom, hanem 1 óra szenvedés, rettegés és halálfélelem lesz.

molnibalage 2018.12.01. 15:16:53

@Gipsz Ferenc: Ez ebben a formában nem igaz.

1. A vadászpilótákra ható túlterhelés fej-láb irányú az esetek 99%-ban, ez jellemzően tartósan max.9G, de csak földközelben. Reálisan harcászati helyzetben ennél sokkal kisebb.

2. A rakétás utazás közben a gyorsulás mell/hát irányú lenne, amit sokkal jobban tűr az ember.

Ettől függetlenül rakétával utazgatni elég nagy marhaság.

A repülés 60 éve azt bizonyította be, hogy kereskedelmileg az olcsó repülés fontos a tömegeknek és nem a sebesség. Nem azért fizetnek 5000 USD-t, hogy gyorsan repüljenek át egyszer oda-vissza a nagy pocsolyán, hanem inkább 5x500-1000 USD-t, hogy 5 különböző helyre eljussanak.

Ha lesz is szuperszonikus repülőgép vonalvastagságnyi sem lesz a statisztikában az általa megtett utaskm-ek.

M1nd3gy 2018.12.01. 15:18:03

A levegőnél nehezebb tárgyak sohasem fognak repülni..

molnibalage 2018.12.01. 15:25:40

@M1nd3gy: Senki nem mondja, hogy a szuperszonikus airliner lehetetlen, hiszen 49 éve is megcsinálták és felszállt a C. A bibi az, hogy kereskedelmileg életképessége az, ami mindig ellehetetleníti a széleskörű elterjedését illetve az, hogy a szárazföldek felett a hangrobbanás miatt bajok vannak.

Sorvezetőnek.
www.youtube.com/watch?v=n1QEj09Pe6k
www.youtube.com/watch?v=Y91Zr480Tn4

Mellesleg aki ezt a idézetet mondta a fizikával nem volt tisztában. Jellemezően azoktól szoktam látni idézni, amik műszaki és természettudományos analfabéták...

szmoker (Homo Trollicus) 2018.12.01. 16:30:28

Minden évben valami forradalmasíthatja a bármit, aztán mégse lesz belőle lóf.sz se :)
Holografikus adattároló lemezek, valaki emlékszik milyen forradalmi volt? :)

Szarazinda 2018.12.01. 17:16:23

@szmoker (Homo Trollicus): sőt, kokrétan a szuperszonikus kereskedelmi repülés előkerül minden évben. No nem tavaly óta, hanem a 80-as évek óta ezt hallom, olvasom folyamatosan. Egy ideig a London-NY, London-Sydney voltak a referenciapontok (jóval magasabb sebességeket ígérve, mint itt, előbbi fél óra lett volna, utóbbi 3). Tényleg évente jön ki, hogy ezen dolgoznak, és de fasza lesz. Asszem, már vagy 20-25 éve ilyenekkel kellene repkednünk, ha az első terveket megvalósítani is sikerül. Ehhez képest 50 éve nem változott érdemben a repülés (ha nem 60).

Akkumulátortechnológia dettó. 20 éve van évente áttörés, hogyaszondja egy hónapig fog működni a telefonod, és 2 perc alatt feltölt.

Walahol 2018.12.01. 17:47:55

Részemről a léghajók visszatérését várom.
Energiahatékonysági szempontból ezeket a legjobbak, jobbak, mint bármi, ami a levegőnél nehezebb.
Ha a környezetvédelmet komolyan (és nem sötétzöld) módon gondoljuk, ez a reális irány.
A hiperszonikus utasszállítók a gazdagok játékai lesznek mindig is.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2018.12.01. 17:53:06

@M1nd3gy:

"Heavier-than-air flying machines are impossible."

Lord Kelvin

"When a distinguished but elderly scientist says that something is possible, he is very likely right. When a distinguished but elderly scientist says that something is impossible, he is very likely wrong."

A. C. Clarke

molnibalage 2018.12.01. 17:58:01

@Walahol: Léteznek léghajók speciális célra, de egyik sem utasszállítás a városnézést leszámítva. Szafarizáshoz is jó, mert csendes. Tömeges utasszállításra alkalmatlan, mert annyira lassú, hogy autóval gyorsabb utazni...

Walahol 2018.12.01. 18:03:26

@molnibalage: Arra az időre gondolok, amikor kénytelenek leszünk a fosszilis energia felhasználást erőteljesen korlátozni. Nem olyan sok idő az még.. és akkor nem az számít, hogy gyors, hanem az, hogy _képes_.

molnibalage 2018.12.01. 18:07:45

@Walahol: Miért kéne korlátozni? A világ szénhidrogén készletének számottevő részét nem a repcsik eszik meg. Szénből minden előállítható, ami olajból.

Szóval, a vasút, a troli és számtalan más jármű lehet elektromos, a maguk korlátaival, de airliner nem. Ha megszűnne a transzatlanti repülés, akkor a hajózásnak is több értelme lenne, mint a léghajóknak...

lenörd hofstadter 2018.12.01. 18:19:43

Bájos. A hang alatti repülés is elég szépen hazavágja a vasakat de ez már egész jól bejáródott. Van arra bármilyen számítás, teszt, hogy milyen időközönként kell cserélni a hang feletti masinériákat? Vagy majd az első pár tízezer ember kinyikkanása után kiderül? Mint anno a tanárnéni és a többi, küldjük fel őket, oszt legalább lesz adatunk a nyekkenésről is.

muv 2018.12.01. 18:33:19

"ez volt az egyedüli szuperszonikus utasszállító repülőgép a világon"

a Tu-144 meg soha nem is letezett..? ez valami alternativ valosag?

Kovacs Nocraft Jozsefne 2018.12.01. 18:40:59

@lenörd hofstadter:

A Concorde-dal szerintem elég sok tapasztalat összegyűlt, más kérdés, mennyire hajlandók ezeket kiadni az angolok és a franciák. De a katonai gépek is szolgálhatnak sok infóval.

"Mint anno a tanárnéni"

Azt hiszem, ő eléggé tisztában volt a kockázattal - ha konkrétan azzal nem is, hogy melyik tömítőgyűrű fog befagyni.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2018.12.01. 18:45:17

@molnibalage:

Nem is kell elektromosnak lennie. A németek már a 2. világháborúban gyártottak műbenzint, és nem látom akadályát annak, hogy megújuló fából (faszén) és megújuló energiából ugyanezt meg lehessen tenni.

Dr.Démonmac1 2018.12.01. 19:39:04

Az ilyesmi gépek nem az átlagemberek számára épülnek, hanem az üzletembereknek, akiknek valamiért fontos személyesen is részt venni egy egy találkozón.

molnibalage 2018.12.01. 21:32:16

@muv: A Tu-144 utasforgalomra gyakorlatilag alkalmatlan volt a zaj és vibráció miatt. Olyan kevés utat teljesített, hogy lényegben 0-nak tekinthető a Concorde szolgálata mellett.

muv 2018.12.01. 23:30:44

@molnibalage: meg a keves ut sem 0. de ha 0 lett volna, azaz egyszer sem repul utasszallitokent, akkor is hibas az allitas, amit ideztem. de raadasul meg uzemelt is!

tudod elore tudtam, hogy majd jonnek a fanyalgok, hogy a Tu igy meg ugy. ami persze onmagaban reszben igaz is. csak ugye most nem az a kerdes, hogy osszevessuk, hogy melyik a jobb, hanem hogy letezett-e egyaltalan a Tu-144. marpedig az eleg nehez lenne letagadni.

Alick 2018.12.01. 23:44:25

@molnibalage: Elég gáz, hogy 50 év kevés volt arra, hogy business szinten gazdaságossá tegyék a kontinensek közötti szuperszónikus repülést.
A holdutazást már meg se merem említeni...
A fejlődés motorja amúgy sem a kapitalista piacra termelés, hanem a haditechnika:
www.youtube.com/watch?v=kwnPgscg0vU

molnibalage 2018.12.02. 00:24:13

@muv: Senki nem tagadja, de be b*meg a Tu-144 összesen 55 (!) járatott teljesített. Lassan írom, hogy megértsd.

Ö-T-V-E-N-Ö-T.

A BA honalpjáról.

"British Airways Concorde made just under 50,000 flights"

A franciák és a BA is 7-7 gépet kapott. Feltételezve, hogy kb. azonos mennyiséget repültek, akkor úgy kb. 100 ezer utat teljesített a C.

Szerinted 55 utas "tapasztalat" vs 100k az hol van arányban? A Tu-144 flotta még bejáratásig sem jutott el.

A Tu-144 képes volt szuperszonikus repülésre, az tény. Meg az is tény, hogy ettől utasszállítónak alkalmatlan volt.

molnibalage 2018.12.02. 00:27:12

@Alick: A fizika nem mindig fekszik le a vásárlói igényeknek. Ez nem gáz. Ha műszakilag lehetetlen egy feladat, akkor lehetetlen.

Ennyi erővel elvárhatnád a ceruzaelemmel működő PC-t is...

Már régen nem a HT viszi a technikai fejlődést generálisan, sok téren az alkalmazott HT röhejesen le van maradva.

Konkrétan van, hogy piactról off the self alkalmaznak már dolgokat a fegyveres erők, csak rápakolnak pl. titkosítást drónokra. Vagy még az sem...

BéLóg 2018.12.02. 00:38:51

Én meg azt hittem, hogy ez már rég megvan...
Ahogy más is, ÉN IS minden évben olvasok róla. Szóval vagy húsz éve meg kell hogy legyen valahol.

midnight coder 2018.12.02. 09:25:44

@lenörd hofstadter: Azért szerintem van ezzel kapcsolatban némi tapasztalat. Tudod, a vadászgépek nem tegnap kezdtek el így repülni, és persze volt Concorde is.

midnight coder 2018.12.02. 09:30:21

@molnibalage: "Szóval, a vasút, a troli és számtalan más jármű lehet elektromos, a maguk korlátaival, de airliner nem. Ha megszűnne a transzatlanti repülés, akkor a hajózásnak is több értelme lenne, mint a léghajóknak... "

Már miért ne ? Sima repülőben - vagy legalábbis drónban - is van már napelemes, amivel meg is kerülték a földet. Egy léghajónak sokkal kevesebb delej kell, plusz sokkal nagyobb a felülete amire napelemet lehet tenni. Persze nem a jelenlegi üveg alapú technológiával, de nincs elvi akadálya annak, hogy könnyű és hajlítható napelemet gyártsanak.

lenörd hofstadter 2018.12.02. 09:33:04

@Kovacs Nocraft Jozsefne:

Ő valóban nem. A NASA viszont pontosan tisztában volt azzal, hogy nagyobb az esély a robbanásra, mint a feljutásra. Neten biztosan megvan, keresgélj, volt mozi a teljes folyamatról, arról, hogy tudtak a problémáról, mégis elindították őket, hogy legyen "tapasztalat" a robbanásokról is.
Nem sűrűn adják ezt a mozit, úgy 2005 körül ment utoljára nagyjából egy időben azzal, amiben bemutatták, hogy Reagan a második 4 évében nagyjából egy salátalevél intelligenciájával rendelkezett, a 4 év úgy 98%-ban arról nem volt fogalma, hogy ő maga kicsoda. Természetesen kezében az ilyen tudathoz elengedhetetlenül szükséges indítótasival.

lenörd hofstadter 2018.12.02. 09:34:54

@midnight coder:

Concord túl sokáig nem üzemelt. Egy egyszemélyes vadászgépet hasonlítani egy 2-300 személyes utasszállítóhoz ugyancsak butaság.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2018.12.02. 10:41:14

@lenörd hofstadter:

"mégis elindították őket, hogy legyen "tapasztalat" a robbanásokról is."

Természetesen semmi nem zárható ki, végtére is az USA kísérletképpen a saját katonáit is kitette atomrobbanásnak, de nekem akkor is túlságosan konteószagú, hogy a Challengert tudatosan hagyták felrobbanni. Ilyen kísérletet ember nélkül is el lehetett volna végezni, már csak ezért sem hihető.

"Egy egyszemélyes vadászgépet hasonlítani egy 2-300 személyes utasszállítóhoz ugyancsak butaság."

Sok szempontból igazad van. Ám épp az anyagfáradás dolgában igen sok tanulsággal szolgálhatnak a katonai gépek, hiszen azok eleve sokkal erősebb igénybevétel mellett üzemelnek, mint egy polgári gép. Pl. mikor kell egy polgári gépnek 7-8g-t kibírnia?

Kovacs Nocraft Jozsefne 2018.12.02. 10:48:48

@midnight coder:

"Egy léghajónak sokkal kevesebb delej kell, plusz sokkal nagyobb a felülete amire napelemet lehet tenni."

A levegőben maradáshoz valóban kevesebb kell, de a mazgáshoz már sokkal több, hiszen a ballon légellenállása igen nagy, és nem mindig fúj a szél a kívánt írányból.

Ettől még ígéretes irány a léghajó, ezt én is elismerem. Igaz, a mostani fejlesztések inkább az igen nagy terhek szállítására irányulnak, ha jól tudom.

dodonovics 2018.12.02. 10:59:49

Hazasitsuk ossze a leghajot es a szupersznikus repulogepet a raketaval...
Minden problema megoldva... :D :D :D

]{udarauszkasz 2018.12.02. 11:01:57

@Kovacs Nocraft Jozsefne: A leghajoknak a tengeren tuli, nagy terhek szallitasanal lehetne szerepe, ha nem lenne a helium olyan baromi draga. Persze, majd ha odaig eljut a fuzios technologia, hogy nagystilben allitanak elo majd He3at, He4et, (mindketto stabil, nem radioaktiv izotop) akkor a leghajoknak is lesz hordozogaz.

Alick 2018.12.02. 11:16:36

@molnibalage: Ha ceruzaelemmel nem is, de egyre hosszabb ideig működő akumulátoros megoldások jelentek meg a laptopokban. Lenne tere a fejlődésnek...
Az alaptechnológiát adja a HT-s fejlesztés, a termékfejlesztés és annak iránya már más kérdés.

csg67 2018.12.02. 11:53:53

@molnibalage: A Tu144 nem fizikailag volt alkalmatlan, hanem gazdaságilag. A Szovjetúnióban nem volt olyan réteg, amelyik megfizette volna ezt a fajta szolgáltatást.

Alick 2018.12.02. 12:12:13

@csg67: A SZU-ban anno kevés dolog működött piaci alapon. :)

molnibalage 2018.12.02. 12:56:21

@midnight coder: Nézd meg a régi léghajók géptelejesítményét. Esélytelen napenergiával főleg, hogy éjszaka nem süt a Nap. Az akksikkal meg kérlek mást fárassz...

Vagy azt, hogy mennyire ki volt centizve a felvihető tömeg és az, hogy mennyire spártai volt a Hindenburg fedélzete is ahhoz képest, hogy mennyire drága volt. Közös WC és zuhanyzó volt, meg sokágyas szobák vs luxushajón kabinok mérete...

A léghajós utasszállítás egy tévút volt és ezen a technológia fejlődés sem segít.

molnibalage 2018.12.02. 13:01:02

@lenörd hofstadter: Ennyi ökörséget hogyan sikerült idehányni...?

molnibalage 2018.12.02. 13:02:17

@]{udarauszkasz: Ott sem. Akkor már inkább hajó vagy repülő. A repülő tényleg nagyon gyors és 120-200 tonna kategória sem mission impossible.

A hajóval meg több ezer tonna is megy. Ha lenne igény nagy terhek gyors szállítására tömegesen, akkor lenne gyors szállítóhajó. Ismersz ilyen hajóosztályt? Én nem...

molnibalage 2018.12.02. 13:03:12

@csg67: De, fizikailag is az volt. Olyan hangos volt, hogy az utasok beszélgetni sem tudtak egymással és a vibráció is lehetetlenné tette az élvezetes repülést. A gazdasági ökörsége már csak hab volt a tortán.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2018.12.02. 19:12:29

@]{udarauszkasz:

"Persze, majd ha odaig eljut a fuzios technologia, hogy nagystilben allitanak elo majd He3at, He4et, (mindketto stabil, nem radioaktiv izotop) akkor a leghajoknak is lesz hordozogaz."

Szerintem amikor már lesz elég fúziós reaktor, akkor inkább a fúziós meghajtású teherhajók kora jön el. Nemrég volt hír, hogy a GE (vagy vmelyik más óriáscég) kamionméretű fúziós reaktort szabadalmaztat. Persze ezt így nem kell elhinni, de valami azért lehet a tarsolyukban.

A léghajó szerintem nem fog szerepet játszani a tengeri teherszállításban, nagyon ki van téve a szél szeszélyének, továbbá a repülési magasságot is folyamatosan korrigálni kell a légnyomás függvényében. Sokkal egyszerűbb a hajó. Viszont a szárazföldi teherszállításban lehet jövője, hiszen gyak. bárhol fel- és leszállhat, nem kell sem kifutópálya, sem közút a cél eléréséhez. Rossz idő esetén meg bárhol leszállhat, ha veszély fenyegeti.

molnibalage 2018.12.02. 19:26:32

@Kovacs Nocraft Jozsefne: ???

Bárhol leszállhat? A saját befoglaló méretének többszöröséről van szó...

muv 2018.12.02. 19:33:12

@molnibalage: "a Tu-144 összesen 55 (!) járatott teljesített."

tehat nem is letezett? ha nem letezett, akkor hogy tudott 55 jaratot teljesiteni? ha nem letezett, akkor hogyan lehetseges az, hogy "az utasok beszélgetni sem tudtak egymással és a vibráció is lehetetlenné tette az élvezetes repülést"?

te tenyleg nem latod, hogy mennyire orultseg az allitasod?

molnibalage 2018.12.02. 23:27:30

@muv: Állóhelyzetben tetszik ilyen vaknak és ostobának lenni vagy valaki segít...?

kivultagasabb.blog.hu/2018/11/30/forradalmasithatja_a_repulest_a_nasa/full_commentlist/1#c36234780

55 db vs 100k út. Ez gyakorlatilag összehasonlításra alkalmatlan. A C végén már profitot termelt és élvezhető volt vele az út. A Tu-144-gyel komfortérzet negatív szám volt.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2018.12.04. 02:47:13

@molnibalage:

Bocs, de úgy látom, kötözködő hangulatban vagy.

Igen, a házam udvara elég nagy, mégsem tudna leszállni itt egy nagyobbacska léghajó, ez teljesen igaz. A bárhol nyilván úgy értendő, hogy nem kell neki sem vasúti sín és teherpályaudvar, sem repülőgép-leszállópálya, de a mondatomat szerintem te is így értetted volna, ha jobb hangulatban vagy.

molnibalage 2018.12.04. 08:32:47

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Nem vagyok kötekedősben. Csak az, amit the "bárholnak" értesz az is azért elég nagy és rengeteg infrastruktúra kell. Nézd meg, hogy a Zepellinek mekkorák voltak és mennyire kevés terhet tudtak vinni. Persze ma már fajlagosan könnyebb szerkezet miatt azonos méret és tömegből a hasznos teher több lenne, de iszonyatosan komplikált és lassú lenne olyan léghajót építeni, amibe úgy teszed ki-be a konténereket, mint a tehergépekbe vagy hogy katonai szállítógépeket ne is említsük, ahol be és ki lehet hajtani a gépekből.

Ugyanúgy kell hatalmas aszfaltozott felület, a reptér környékén nem lehet semmi magas épület és ráadásul egységnyi földterületen iszonyatosan kevés léghajó fér el a mérete miatt. Az repülőgépek hosszabb úton szállnak le és fel, de minden gép ugyanazon a vékony és hosszú csíkon és a földön egy léghajó által lefedett helyen 10-es nagyságrendű batár gép is parkol.

Nem véletlenül nincs tervben semelyik teherfuvarozó cégnél léghajó. A nagyon kis küldeményeknél quadcopterezni akarnak, de afelett marad a jó öreg teherautó, furgon és nagy távra meg repcsi.

Kívül tágasabb

A világ érdekes. Ha érdekel, mi történik a világban körülötted, akkor itt a helyed!

Hirdetés

Utolsó kommentek

Innen szemezgetünk

  • BBC News
  • Telegraph.co.uk
  • the Guardian
  • The Independent
  • MailOnline
  • CNN
  • The New York Times
  • POLITICO
  • The Huffington Post
  • Gawker
  • Vanity Fair
  • New York Post
  • Drudge Report
  • EL PAÍS
  • Chinadaily US Edition
  • elmundo.es