Kívül tágasabb

A vita okosabbá tesz

2018.09.20. 06:30, Kívül tágasabb , 8 komment

Sokan vannak, akik igyekeznek kerülni a konfliktusokat a munkahelyükön a béke megőrzése érdekében, a BBC Radio Four-on azonban egy egész sorozatot szenteltek „Hogyan ne értsünk egyet: Útmutató kezdőknek a jobb érveléshez” címmel annak, hogy meggyőzzék az embereket: van, hogy érdemes felvállalni a vitákat.

vita_foto_pexels_com.jpg

„Általában törekszünk arra, hogy jól kijöjjünk másokkal. Próbálunk engedményeket tenni, folyamatosan figyeljük a párbeszédeinket és olyan helyzeteket teremteni, amelyekben az emberek könnyen egyetérthetnek velünk” - magyarázta a sorozat legutóbbi részében Liz Stokoe, a Loughborough Egyetem professzora. 

Még ha nem is értünk egyet, szavainkkal, a testbeszédünkkel és még a beszédünk ritmusával is azt próbáljuk jelezni, hogy meg szeretnénk tartani a barátságos viszonyt. 

A munkahelyen különösen igyekszünk elkerülni a súrlódást, hiszen ki akarna vitába keveredni olyasvalakivel, aki mellett naponta nyolc órát ücsörög? Főleg, ha a másik a főnökünk… 

Amy E. Gallo szerint azonban nem ez a jó megközelítés. A The Harvard Business Review Útmutató a munkahelyi konfliktusok kezeléséhez című kötet szerzője szerint ugyanis ez - bármilyen furcsán is hangzik elsőre - csökkenti a produktivitást. 

Ha sok ötlet születik, az végső soron nézetkülönbségekhez fog vezetni. Gallo sok olyan szervezetet látott már, ahol folyton arról beszéltek, hogy nyitottak a véleményekre, kíváncsiak a különféle szempontokra, amikor azonban egyet nem értés alakul ki ezek miatt, végső soron mégis kiderül: nem érdeklik őket a különböző álláspontok. 

A tudományos életben létfontosságú 

A tudományos életben az új elméleteket például nem csak kísérletek során vizsgálják meg: más kutatók cáfolni próbálják őket. Stuart Firestein, a Columbia Egyetem professzora úgy látja, ezek a próbálkozások létfontosságúak. 

„Nem egyszer fordult elő, hogy a laboromból benyújtottuk egy publikáció tervezetét, aki pedig ellenőrizte, jelentős hibát talált benne. Nagyon hálás vagyok ezért, hiszen kiadathattam volna valami teljes sületlenséget. Így pedig csak mi ketten tudjuk, hogy egy idióta vagyok” – fejtegette. 

A professzor szerint a tudomány területén alapvetés, hogy lehet vitatkozni: „Emlékszem, voltam számos olyan találkozón, ahol a résztvevők üvöltöztek egymással, aztán elugrottak egy bárba, és közösen ittak egyet. Ennek így kellene működnie. A kapcsolatok a tiszteleten alapulnak, függetlenül attól, hogy mennyire nem értünk egyet másokkal”. 

Bár a viták kellemetlenek lehetnek, fontosak, hiszen rajtuk keresztül lehet összemérni a saját ötleteinket másokéival. Egyrészt segíthetnek abban, hogy fejlesszük az érvelésünket, hogy mások érveivel szemben minél jobban meg tudjuk védeni az álláspontunkat - magyarázta Claire Fox, az Academy of Ideas nevű agytröszt alapítója. 

Emellett segíthetnek megzabolázni az egoista oldalunkat - ahelyett, hogy eltagadnánk a létezését. Az elfogultság, a dogmatizmus és a konokság jobb ötletekhez segíthet hozzá az amerikai újságíró, Jonathan Rauch szerint. 

A megerősítési torzítás 

Aztán ott vannak az emberi elme furcsaságai, amelyek végeredményben hasznosnak is bizonyulhatnak. Például a megerősítési torzítás, vagyis hogy azokat az információkat részesítjük előnyben, amelyek igazolják saját előfeltételezéseinket, tekintet nélkül arra, hogy egy-egy információ igaz vagy hamis. 

„Ha csak olyanokkal beszélgetünk, akik egyetértenek velünk, akkor egyre több érvet találunk a saját igazunkra. Ez túlzott magabiztossághoz és polarizációhoz vezethet” - magyarázta a kognitív folyamatokat kutató tudós, Hugo Mercier, aki Dan Sperber közreműködésével Az elme rejtélye (The Enigma of Reason) címmel írt könyvet. 

Szerintük az emberi érvelés látszólagos gyengeségei erősségekké válnak, ha másokkal vitatkozunk. Ugyanis mások érveit könnyebben meg tudjuk vizsgálni, mint a sajátjainkat. 

A szerzőpáros szerint, ha például jóhiszemű beszélgetésbe keveredünk a politikai spektrum másik oldalán elhelyezkedő emberekkel, ők könnyedén levadásszák majd a gyenge érveinket, és elmondják a sajátjaikat, így a végén a dolgok jól fognak alakulni. 

Harc a lustaság ellen 

Ha egyedül maradunk, ellustulhat a gondolkodásunk, és hajlamosak vagyunk csak azokat az érveket figyelembe venni, amelyek megerősítik a feltételezéseinket. Az ötleteinket csak akkor tudjuk mérlegre tenni, ha kihívások elé állítjuk magunkat: megpróbálunk meggyőzni másokat, igyekszünk megtalálni az ő érveik gyenge pontjait és hagyjuk nekik, hogy ők is réseket találjanak a mieinken. 

Éppen ezért tartozunk magunknak, a munkatársainknak és végső soron a társadalomnak azzal, hogy naponta legalább egyszer jót - azaz precízen tiszteletteljesen - vitázunk valakivel. Amy E. Gallo szerint ugyanis az egyet nem értés nem feltétlenül jelent rosszindulatot, gonoszságot. Lehet művelni empátiával, részvéttel és kedvességgel.

(Fotó: pexels.com)

Csatlakozz hozzánk a Facebook-on és a Twitter-en!
Címkék: vita pszichológia

A bejegyzés trackback címe:

https://kivultagasabb.blog.hu/api/trackback/id/tr3114249391

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

maxval balcán bircaman · http://bircahang.org 2018.09.20. 17:57:46

Akkor már világos miért ilyen ostoba a legtöbb liberális! Mert nem hajlandók vitázni.

sZulamith 2018.09.20. 19:38:16

Akkor igaz, ha a vitapartner hajlandó vitatkozni. Viszont ehhez szükséges némi intelligencia:)

tamask 2018.09.21. 02:05:24

@sZulamith: Nem értek egyet azzal, hogy a vitakészség az intelligencia jele lenne, következésképpen a vitától való elzárkózás az intelligencia hiánya.

Volt egy ismerősöm, aki pont így érvelt, hogy mindenkinek muszáj meghallgatni az ő álláspontját és követelte, hogy relevánsan érveljünk ellene. Amit persze újabb ellenérvek követtek, látszólag logikus rendben.
Csakhogy eleve a vita tárgya volt olyan, amiről senki nem akart vele vitatkozni.
Például szervezett valami programot, ami csak őt érdekelte. Aki nem akart menni az ismerősei közül, azokat elkezdte arra kényszeríteni, hogy indokolják meg neki, hogy miért nem akarnak erre pénzt és időt áldozni. Erre ő ellenérvekkel felelt. Látszólag logikusan. Egy ilyen kérdésben, hogy valaki milyen szórakozást kedvel, logikus és koherens érveléssel se tudsz meggyőzni valakit.

Ugyanígy viselkedett lányokkal is. Leszólította őket, majd nyomult, ha nemet mondtak neki, akkor indokolást kért, hogy miért nem. Erre persze volt neki mindig ellenérve. Nem könyörgött a muffért, mint a legtöbb férfi teszi, hanem érvelt érte. Nagyon furcsa jelenség volt. De mivel a nők ahhoz vannak szokva, hogy az elutasításukra a férfiak sértődéssel, könyörgéssel vagy további agresszívabb nyomulással reagálna, ezért egy ilyen érvelős vitázó, látszólag intelligens ember számukra teljesen megbabonázó volt. Mert látszólag komolyan vette a nők érveit, valójában persze az egész egy játszma volt. Beszéltette a nőket, elhitette velük, hogy érdeklik őt a gondolataik, érveik. Sok nő úgy nő fel, hogy kis királylányként vagy gyerekként kezeli őt a környezete. Az ilyeneknek hatalmas élmény, hogy egy férfi látszólag figyel rájuk, hallgat az érveikre, válaszol, nem megsértődik, komolyan beszél hozzájuk. Közben egyre jobban befészkeli magát az elméjükbe és az egész arról szól, hogy kifárassza őket.

A végeredmény az volt, hogy olyan nők is összejöttek neki, akik a hátuk közepére se kívánták és utólag megbánták az egészet. Papíron intelligens lányok, egyetemisták, értelmiségiek. Csupán azért, mert belefáradtak a látszólag civilizált, "korrekt" vitába. A vita lehet egy játszma része, figyelemelterelés, fárasztási technika is. Ezért tudni kell időben lezárni.

Az emberek többsége azt hiszi, hogy elszámolással és magyarázattal tartozik annak, akivel pár civilizált, higgadt érvet már váltott. Ez a túlzott vitakészség parttalan, végtelen, értelmetlen vitákhoz vezet.

Tanulság: tudni kell lezárni a vitákat, ez pedig nem feltétlenül jelenti a nyitottság hiányát, hanem egyszerűen ízlésbeli, pénzügyi, magánéleti, családi kérdésekben igenis lehet nemet mondani indokolás nélkül is vagy úgy is, hogy nem tufod logikusan megindokolni miért.

sZulamith 2018.09.21. 08:27:49

@tamask: ".....tudni kell lezárni a vitákat, ez pedig nem feltétlenül jelenti a nyitottság hiányát, hanem egyszerűen ízlésbeli, pénzügyi, magánéleti, családi kérdésekben igenis lehet nemet mondani indokolás nélkül is vagy úgy is, hogy nem tufod logikusan megindokolni miért."

Bocsi, mi ez ha nem inteligencia?

tamask 2018.09.21. 15:55:45

@sZulamith: pont erről írtam, hogy nem a vitázásra való hajlandóság jelzi az intelligenciát. Te pedig az első kommentedbeb erre utaltál. A vitára való hajlandósághoz szerinted kell intelligencia. Épp ezért írtam, hogy ha valaki nem akar veled vitatkozni, az még nem jelenti, hogy nem intelligens. Csak van amiről nincs értelme a szájtépésnek.

Ja, az intelligenciát két t-vel írjuk.

sZulamith 2018.09.21. 21:26:45

@tamask: "Ja, az intelligenciát két t-vel írjuk." szerintem is:)

Zabalint 2018.09.25. 15:58:18

@tamask:
De hát a csávónak ezzel összejött egy csomó csaj.

tamask 2018.09.26. 22:50:50

@Zabalint: igen. A csajok, akik leálltak vele vitázni, azok nem voltak elég intelligensek ahhoz, hogy átlássanak ezen a trükkön.

Kívül tágasabb

A világ érdekes. Ha érdekel, mi történik a világban körülötted, akkor itt a helyed!

Hirdetés

Utolsó kommentek

  • chrisred: @maxval balcán bircaman: Liberális = magánérdeket szolgál. Nincs értelme egy fogalmat önmagával magyarázni. (2018.10.15. 09:19) A fake news és a feldarabolt kar esete
  • maxval balcán bircaman: @chrisred: Liberális = liberális érdekeket szolgál. Azaz sok pénz, szervezettség kell egy média fenntartásához. (2018.10.15. 09:07) A fake news és a feldarabolt kar esete
  • chrisred: @maxval balcán bircaman: Liberális, ha nem állami monopólium a hírgyártás, hanem a magánemberek számára is hozzáférhető. (2018.10.15. 09:05) A fake news és a feldarabolt kar esete
  • maxval balcán bircaman: @chrisred: Liberális az, ha kicsúszik a liberális kezekből a hírgyártás? (2018.10.15. 08:55) A fake news és a feldarabolt kar esete
  • chrisred: @maxval balcán bircaman: Ha a polgári sajtó korábbi üzleti formáinak elavulására gondolsz, ez csupán technológiai változás. Viszont manapság a közösségi hálózatoknak köszönhetően bárkiből lehet hírg... (2018.10.15. 08:47) A fake news és a feldarabolt kar esete
  • Utolsó 20

Innen szemezgetünk

  • BBC News
  • Telegraph.co.uk
  • the Guardian
  • The Independent
  • MailOnline
  • CNN
  • The New York Times
  • POLITICO
  • The Huffington Post
  • Gawker
  • Vanity Fair
  • New York Post
  • Drudge Report
  • EL PAÍS
  • Chinadaily US Edition
  • elmundo.es