Kívül tágasabb

A migrációról kicsit másként

2018.07.09. 06:30, Kívül tágasabb , 25 komment

Évszázadok óta kelnek át migránsok a Földközi-tengeren, tehát egyáltalán nem újkeletű jelenségről van szó. Csakhogy akad egy lényeges különbség az eddig vándorlásokhoz képest.

terkep_migracio_foto_wikimedia.jpg

Az a retorika, ami az Európába irányuló migrációról szóló nyilvános vitában egyre nagyobb súlyt kap, két hibás felvetésre épül. Az egyik, hogy a migráció egy új jelenség, illetve a másik, hogy a Földközi-tenger történelmileg megosztott, az emberek a szegény déli partokról a gazdag északi területek felé mozognak. 

A térségben a migráció mindig is központi szerepet töltött be. A 16.-19. század között legalább olyan intenzív volt, mint napjainkban. Csak akkor Európából mentek az emberek Afrikába és a Közel-Keletre egy jobb élet reményében, háború vagy a vallási üldözés elől menekülve Spanyolországból, Máltáról, Olaszországból. 

A 20. század első évtizedeiben mintegy 12 770 ember vándorolt évente csak Olaszországból Észak-Afrikába. A vallási menekültek közül drámai méretű volt például az 1492. évi vándorlás, amikor Spanyolországból több ezer zsidót és muszlimot üldöztek el. 

A legtöbben Görögországban, a mai Olaszország területén, Észak-Afrikában és a Közel-Keleten telepedtek le, többen az ottomán birodalom égisze alatt. A zsidók egy újabb hulláma a modern kor elején kényszerült menekülni a gyakori üldözések elől Európából. 

Az embercsempészek 

Az embercsempészet volt a másik gyakori ok. Az ókori rabszolgakereskedők útvonalai a Földközi-tengeren át vezettek, afrikai rabszolgákkal látták el Európát és az Ottomán Birodalmat. 

De a kalózok a partok közelében élő olaszokat, spanyolokat, észak-afrikai és palesztin lakosokat is gyakorta elrabolták és eladták rabszolgának, hollandok és angolok is jutottak ilyen sorsra. 

Telepesek, katonák, diplomaták és utazók is rendszeresen keresztül hajóztak a tengeren, de ők is jobbára észak-déli irányban utaztak. 

A szerencsések 

Sokan lelték meg a szerencséjüket Észak-Afrikában és Konstantinápolyban. Egy gyermekként rabszolgaságba vetett velencei ifjú, Gazanfer története is ilyen. A török udvarban taníttatták és olyan magas pozícióba jutott, hogy nővére, Beatrice Michiel úgy döntött ő is odaköltözik. 

Roxa (Hürren szultána) és Szulejmán szultán történetét pedig mindenki ismeri. Roxa egy keresztény rabszolga volt, aki a mai Ukrajna területén született és a szultán feleségeként 30 éven át volt fontos szerepe az ottomán politikában. 

Ezek a történetek bátorították a 17. századi migrációt. Európa a török kultúra hatása alatt élt akkoriban, a divatos török ételek, árucikkek is a tengeren keresztül érkeztek. 

A 19. századra azonban mindenhol erősödött a határok védelme és igyekeztek már korlátozni a vándorlást. 

Megfordul a migráció iránya 

A 20. században a vándorlás iránya megfordulni látszik. A gyarmatosítás alól felszabadult észak-afrikaiak első hulláma a II. világháború után érkezett. A második hullám az 1970-es években érkező munkásokat foglalja magában, akiket a munkaerő-hiánnyal küzdő európai országok örömmel fogadtak be. 

A dél-északi irányú vándorlás gyökerei a 17. században kezdődő gazdasági és politikai folyamatokig érnek. Az európai hatalom befolyásának növekedése például ilyen kiváltó ok. A közel-keleti és az afrikai országok nyersanyagait európai országok gyáraiban dolgozták fel, ami előkészítette a későbbi katonai, politikai gyarmatosítást. 

A migráció iránya tehát a történelmi körülmények által befolyásolt. A gyarmatosításnak nagyon nagy hatása van a migrációs mintákra a Földközi-tenger térségében. 

(Nyitókép: Wikimedia)

Csatlakozz hozzánk a Facebook-on és a Twitter-en!

A bejegyzés trackback címe:

https://kivultagasabb.blog.hu/api/trackback/id/tr214101145

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

István Tamasi 2018.07.09. 11:00:15

Mivel a legtöbb Mo-ról emigráló- és nagy valószínűséggel nem visszatérő - produktív korban van, ezért az amúgy is beindult népességcsökkenés még jobban felgyorsul. A végeredménye az lesz, hogy csekély létszámú, de idős korosztály marad a migráncsmentes Nemzetty Szotyialista Mutyisztánban.

Csepp a tengeriben · http://www.vasalobolt.hu 2018.07.09. 16:00:15

Érdekes bemutatása a történetnek. Csak annyit tennék hozzá az aki elkezdi a háborúkat a térségben neki hatalmas a felelőssége. Mert csak káoszt hagy maga után a megoldást nem .

Brix 2018.07.09. 23:17:53

A törtènelmi nèpmozgások nem relevánsak a mostani állapotok kialakulásában. A gyarmati rendszer is több mint 60 ève megszünt, pl Èszak- Afrikában, ez már nem lehet ok, hogy nem tudnak fejlődni. A valódi problèma, hogy 40 èv alatt a nègyszeresère növekedetek lakosságszámban, de modernizálni nem tudták magukat ezen idő alatt...

czerka 2018.07.10. 04:40:53

Afrika népességrobbanása okozza az összes problémát. Egyszerűen ész nélkül szaporodnak és a gyarmati rendszer végével rászoktatták őket arra, hogy a nyugati országok majd küldenek nekik segélyeket és eltartják őket, ha pedig kedvük szottyan, akkor elvándorolhatnak Franciaországba, Olaszországba, Spanyolországba és ott verhetik az asztalt menekültnek mondva magukat. Ezekre az emberekre nincs szükség se Afrikában, se Európában. Minek születtek meg? Durva kérdés, de valójában Magyarországon is úgy élnének az emberek, mint Maliban vagy Mauritániában, ha ész nélkül szaporodnának.

midnightcoder2 2018.07.10. 07:38:39

@István Tamasi: Akik ma kimennek, többnyire azért mennek ki, mert kb. 4x annyit kapnak ugyanazért a melóért mint itt. Fizikai meló esetén ez az arány még nagyobb - legalábbis beosztottként. De évről évre kevesebb dolog indokolja a nyugat-európai munkaerő ilyen arányú túlárazását. A másik oldalon pedig a folyamatosan befelé áramló képzetlen embertömeg egyre nagyobb terhet fog róni a szociális és rendfenntartó rendszerre. Ráadásul amúgy is egyre kevesebb élőmunkára van szükség, ez utóbbiból is leginkább a képzett kell. Ez így együtt nem annyira fest rózsaszínű jövőt a fejlett EU-s tagországok számára.

Ok, a migrikkel lesz egy rakás kétkezi munkásuk, akikkel _elvileg_ le lehetne nyomni a vietnamiakat zoknigyártásban, csakhogy a németbe érkező néger nem fog zoknit gyártani a vietnamiak béréért, legalábbis hosszú távon. A kecskepásztorból pedig elég nehéz atomfizikust képezni, legalábbis tömegesen.

A folyamatok ma erősen abba az irányba mutatnak, hogy Nyugat-Európa úgy 30 éven belül sokkal szarabb hely lesz mint mi. És sajna, ezeknek a folyamatoknak a nagy része nem igazán visszafordítható, a kockacukrot könnyű feloldani a teában, de utána elég nehéz kiszedni belőle.

Ad Dio 2018.07.10. 07:41:57

Ki ne hagyd azt a részt, amikor a 14. és 17. század közt tömegesen mentek az európaiak sz oszmán birodalom területére munkát vállalni, illetve ők ide diplomáciai útra :-).

midnightcoder2 2018.07.10. 07:43:19

Az Európából a Közel-Keletre illetve Afrikába történt mozgásoknak nemigen volt túl jelentős kulturális és etnikai hatása. Én legalábbis nem tudok nagyobb európai származású emberekkel teli, keresztény vagy zsidó közel-keleti vagy afrikai országról.

Ezzel szemben a mostani népvándorlás kb. hasonló ahhoz ahogy anno Erdélyt elveszítettük, csak most az egész Nyugat-Európa megy a levesbe.

midnightcoder2 2018.07.10. 07:49:27

@Brix: Sajna, ez a négyszeres bőven van tízszeres is. Afrika létszáma csak a 90-es évek eleje óta megduplázódott. 2050-re újra duplázódni fog, ez úgy 1.3 milliárd embert jelent egy olyan kontinensen ami már most sem tudja eltartani az ott lakókat.

fna.hu/vilagfigyelo/nepessegrobbanas

HaCS 2018.07.10. 08:27:16

Emberek, Hahó!

Nem a migráció léte a probléma, hanem az asszimiláció hiánya.

midnightcoder2 2018.07.10. 08:41:57

@HaCS: Nem a hiánya, hanem a lehetetlensége. Pár ezer embert nem gond asszimilálni. Akkor sem gond, ha nagy csapat ember jön, de azonos kultúrkörből. Az előbbi esetben minden polgár mellé raksz két embert aki megtanítja a WC használatára, írni, olvasni, számolni, a nyelvre, a szokásokra, a történelemre, és a végén lesz egy csapat betanított munkásod. A másik esetben a nyelvet kell megtanulni az illetőknek, és a végén lesz egy csapat átlagpolgárod a betanított munkástól az egyetemi professzorig. De mindkét esetben alapfeltétel, hogy a polgár _akarjon_ beilleszkedni. Ez az utóbbi csapatnál könnyebben megy, egy tök idegen kultúrából érkező polgár igazából még csak azt sem tudja, hogy mibe kellene beilleszkednie, így elég sokan lesznek akik útközben jönnek rá, hogy itt ugyan kolbászból van a kerítés, de a kolbász alapanyaga a disznó.

István Tamasi 2018.07.10. 10:35:22

@Brix: A régi értelemben vett gyarmati rendszer valóban megszűnőben van, de helyette dühöng a neokolonializmus ami a kizsákmányolással együtt megakadályozza a fejlődést is.

István Tamasi 2018.07.10. 10:38:07

@midnightcoder2: Igaza van: leginkább a fizikai dolgozók /pl építőiparból/ és a szakmunkások mennek ki és őket lehetne - persze némi képzéssel és oktatással - pótolni a migránsokkal.

István Tamasi 2018.07.10. 10:39:25

@czerka: Bejegyzéséből kitűnik, hogy a pártpropagandák szintjénél mélyebben nem ismeri a kérdéskört.

midnightcoder2 2018.07.10. 12:20:23

@István Tamasi: Megy ott ki mindenki, az orvostól a szoftverfejlesztőig, de míg ez utóbbi azért elfogadható fizut tud összehozni idehaza is (azzal együtt, hogy az is kb. a harmada, negyede a kintinek), Pl. egy nővér esetén kb. ég és föld a különbség.

midnightcoder2 2018.07.10. 12:24:08

@István Tamasi: Azért a fejlődésnek vannak elég komoly kulturális akadályai is. Ázsiában elég szép fejlődést tudtak felmutatni a kizsákmányolás ellenére is, sőt. Ezzel szemben Afrikában vagy a Közel-Keleten nem sok nyoma van ennek ott sem, ahol amúgy bőven lenne pénz. Illetve, Pl. ha megnézzük Iránt, ők széllel szemben is elég szépen fejlődtek, míg a másik oldalon Szaud-Arábia ugyan fürdik az olajpénzben, de arrafelé csak a vendégmunkás csinál bármit is.

czerka 2018.07.10. 13:51:30

@István Tamasi: milyen pártpropagandáról gagyogysz itt? Az afrikaiak túlszaporodása és a nyugati segélyek ebben játszott szerepe közismert.
A világon rohamosan terjed az automatizáció. 20 éven belül a kétkezi munkások jó része munka nélkül lesz nyugaton. Pont a ma még viszonylag jól fizető szektorokban: gépgyártás, teherautó és buszsofőr állások vannak veszélyben.
Európába érkező migrik jó része roppant csalódott, amikor felajánlanak neki egy kétkezi munkakört. Teljesen téves elképzeléseik vannak a nyugati életről. Amikor közlöd velük, hogy egy német gyárban kellene zsebhümmögőket összeszerelniük, akkor nagyon dühösek lesznek. Ők azt hiszik, hogy belőlük orvos és ügyvéd lesz pár év alatt.
Volt az indexen ilyen riport afgán illegális migránsokkal, akiket követtek hónapokon át, otthon Afganisztánban semmi iskolai hátterük nem volt 17 éves létükre, Németországba érve jogász és orvos akart lenni mind. Miközben ezekre a képzésekre 12-13 éves komplex oktatással a hátuk mögött is csak a német őslakosok kis százalékát veszik fel.
Iránból jöhet tanult ember is, fogorvos, pilóta, mérnök, informatikus. Nem mind ilyen ott se. De Iránban erre van valami esély. De a képzett iráni eleve kap vízumot Kanadába, meg se áll Magyarországon.
Afganisztán egy teljesen más téma, ott évtizedek óta semmi rendszeres oktatás nincs.

István Tamasi 2018.07.10. 14:05:03

@midnightcoder2: Ha kicsit jobban megnézi, akkor a jelentősebb fejlődések ott mentek végbe ahol sikerült megszüntetni a neokolonialista kizsákmányolást: pl Kína, India.

midnightcoder2 2018.07.10. 14:19:01

@István Tamasi: Nem sikerült, de nem is ez volt a cél. A forgatókönyv már a japánok idején kész volt:

1. A nyugati országból a kapitalista kiviszi a gyártást a csóró távol-keleti országba, ahol a dolgozók egy tál rizsért eldolgoznak látástól mikulásig, és a nap végén sorban megköszönik a főnöknek hogy ma sem lőtte le őket.

2. A kinti üzemek elkezdenek helyi beszállítókra támaszkodni. Egyre több dolgot szereznek be helyből, ami az ottani helyi ipar felvirágzásához vezet.

3. A helyi ipar alkatrészeiből elkezdenek olcsó, rossz minőségű klónokat gyártani. Kici, ócó, és hellyel-közzel még használható is.

4. Ezek a klónok egyre jobb minőségűek lesznek, és kezdenek saját márkanevet építeni. Esetleg felvásárolnak egy közben halódó sorba került nyugati konkurenst. Lásd Lenovo.

5. Az új márkák ár/teljesítményben lenyomják a nyugati konkurenciát.

6. Az új márkák prémium kategóriába kerülnek.

Ehhez persze kell pár dolog, Pl. munkakultúra, szorgalom, tanulásra való hajlandóság, a nyugati értékrend elfogadása. És persze kell valamiféle állam aki költ olyasmikre mint oktatás, infrastruktúra.

Vannak országok ahol ezt el lehet játszani, mert már 2000 éve is magaskultúrát építettek, és van ahol nem igazán, mert még száz éve is a kőbalta faragásánál merült ki a technológiai fejlettség, és a tűz körül ugrálásban a magas kultúra.

István Tamasi 2018.07.11. 08:30:01

@midnightcoder2:
Komoly fejlődést azok az országok - pl Kína, India - tudtak felmutatni amelyek kikerültek a hagyományos és/vagy neo gyarmati sorból.

István Tamasi 2018.07.11. 08:39:24

@czerka:
A gagyogás és a pártbrossúrák visszaböfögése, a te műfajod.
Összekevered a sok gyereket és a kizsákmányolást /én az utóbbiról írtam/. Annyi a kapcsolat a kettő között, hogy a sok gyerek a szegényekre és alacsonyan iskolázottakra jellemző és a gyarmati kizsákmányolás része a szegénység és alacsony iskolázottság.
Napjaink menekültjei az újgyarmatosító háborúk és/vagy a kizsákmányolás okozta szegénység elől vándorolnak békésebb, boldogabb területekre.

István Tamasi 2018.07.11. 08:48:40

@midnightcoder2:
1. Ez a globalizáció, más néven neokolonializmus.
2-4. Mao megpróbálkozott a "Nagy ugrással", mint tudjuk teljes csőd lett a vége. A "lenini fokozatosság" az ami működik hiszen a gyarmati sorban alulműveltségben, aluliskolázottságban tartott tömegeket valóban fel kell hozni.
5-6. A gyarmati sorból kikerült Kína, India példája mutatja, hogy így van /de eközben párhutzamosan még a régi, ósdi technológiák is meg van a helyük/. Pl Kínában működik menetrend szerinti személyszállításban a világ egyetlen mágnesvasuta, India vitathatatlanul a világ élvonalában van a szoftverek terén.

midnightcoder2 2018.07.11. 10:01:48

@István Tamasi: 1. Pontosan. És a kicsi kínaiak, japánok, dél-koreaiak kifejezetten jól jártak vele.

midnightcoder2 2018.07.11. 10:10:38

@István Tamasi: "Napjaink menekültjei az újgyarmatosító háborúk és/vagy a kizsákmányolás okozta szegénység elől vándorolnak békésebb, boldogabb területekre. "

Egy fenét. A népességrobbanás miatt vándorolnak. Ezek az országok a 60-as évek óta megtízszerezték a létszámukat. Kb. mint ha mi ma 100 millióan élnénk itt. Szerinted mekkora lenne itt a nyomor ?

Kizsákmányolás ? Épeszű ember nem visz gyárat ezekbe az országokba. Most a kínaiak próbálkoznak ezzel, majd meg látjuk mi lesz belőle, én finoman szólva kissé kétlem hogy túl nagy sikertörténet.

És nem a gyarmatosítók háborúznak, hanem a sííták a szunniták, a muzulmánok és a nem muzulmánok, az ezer éve egymást ölő törzsek. Anno a fehéreket szépen elzavarták, mondván hogy Afrika az afrikaiaké. Ezzel aztán persze kissé lecsökkent az életszínvonal, a közbiztonság, viszont egekbe szökött a népszaporulat.

Igen, Afrika az afrikaiaké. De Európa nem.

István Tamasi 2018.07.11. 11:43:56

@midnightcoder2:
Zagyvaság amit írt.
A "népességrobbanásról" írtakra vonatkozóan olvassa el korábbi bejegyzésemet.
Igen, kizsákmányolás folyt és folyik, olvassa el korábbi bejegyzéseimet.
De igen, a gyarmatosítók háborúznak: van ahol közvetlenül /pl első és második iraki háború, Afganisztán/ és van ahol közvetve helyieket felbujtogatva és pénzelve, fegyverezve /Pl Líbia, Szíria/
Az európaiak is a ma Afrikának nevezett földrézről származnak. Mi magyarok Ázsiából származunk - tehát az ön teóriája szerint nekünk se lenne helyünk Európában.

midnightcoder2 2018.07.11. 16:58:22

"A "népességrobbanásról" írtakra vonatkozóan olvassa el korábbi bejegyzésemet."
Elolvastam, de engem őszintén szólva rohadtul nem érdekel a népességrobbanásuk oka. Ettől ez az ő problémájuk marad.

"Igen, kizsákmányolás folyt és folyik, olvassa el korábbi bejegyzéseimet."
Van pár hely ahol igen, de jellemzően nem igazán. A csokoládén, kávén és a banánon kívül ezek az országok max. nyersanyagot tudnak exportálni. Ahhoz, hogy valakit kizsákmányoljak, az illetőnek dolgoznia kell. Az afrikaiaknak egyebek közt pont az a bajuk, hogy a fenének se kell a munkájuk. Kínára már rá lehetne fogni a kizsákmányolást, de ők meg pont nem jártak rosszul vele.

"De igen, a gyarmatosítók háborúznak: van ahol közvetlenül /pl első és második iraki háború, Afganisztán/ és van ahol közvetve helyieket felbujtogatva és pénzelve, fegyverezve /Pl Líbia, Szíria/"
Nem igazán. Az USA és Oroszország háborúzik, ezek egyike sem volt gyarmatosító. De ennél az ottani helyzet egy pár fokkal komplexebb. Alapvetően van két konfliktus az olaj miatt (USA vs Oroszok, régebben SZU), van a konfliktus Izrael és az arab világ között, aztán van talán a legnagyobb konfliktus arrafelé a sííták és a szunniták között, az előbbiek központja Irán az utóbbiaké Szaud-Arábia és Törökország. Ez utóbbiak és Izrael viszont az USA hű szövetségese. Aztán ott az iszlám terjeszkedése Afrikában, ahol a derék iszlamisták finoman szólva nem annyira békés úton terelgetik a törzsi vallások híveit az iszlám felé, lásd Boko Haram. A másik oldalon vannak arra szélsőséges keresztények is, plusz a törzsek is irtják egymást, lásd hutuk vs tuszik legutóbb. Szóval, arrafelé elég sokan háborúznak, de legkevésbé a volt gyarmatosítók.

"Mi magyarok Ázsiából származunk"
Ahová Európából érkeztünk.

"tehát az ön teóriája szerint nekünk se lenne helyünk Európában."
Az akkori európaiak nem is nagyon lelkesedtek a megjelenésünk miatt. Más kérdés, hogy egyrészt nem volt erejük elzavarni minket, másrészt elég hamar felvettük az akkori európai tempót. De ehhez I. Istvánnak meglehetősen illiberális lépéseket kellett tennie ami a mai Európában elég valószínűtlen, másrészt az akkori magyar és akkori európai kultúra között még mindig kisebb a szakadék mint a migrik és a mai Európa között.

Kívül tágasabb

A világ érdekes. Ha érdekel, mi történik a világban körülötted, akkor itt a helyed!

Hirdetés

Utolsó kommentek

  • Sir Gombóc: Tehát a britek is lassan eljutnak arra a szintre, ami már nálunk is ismert.. Mind a vezetőálláson található képernyők számában, mind a WC tekintetében. :-) (2018.10.23. 16:44) Hogyan lehet jobb a vécé a vonatokon?
  • tamask: Kelet-ázsiai vonatokat kellene másolni, nem WC kagylót, hanem guggolós WC-t beszerelni, annál nem tudják összehugyozni az ülőkét. Emellett az egész beltérnek rozsdamentes krómacélból kellene készüln... (2018.10.23. 16:05) Hogyan lehet jobb a vécé a vonatokon?
  • Mancilla Pectoralis: @Ches Desmond: Tudom,én is a 80-as vonalon utaztam Siemenssel,az legalább normálisan néz ki (amíg el nem dugul a wc..) (2018.10.23. 15:45) Hogyan lehet jobb a vécé a vonatokon?
  • Ches Desmond: @Mancilla Pectoralis: Van Siemens Desiro. Én legalábbis ezen szoktam utazni egy szárnyvonalon.A klotyó sajnos itt sem hülyebiztos.. (2018.10.23. 13:51) Hogyan lehet jobb a vécé a vonatokon?
  • Dr Szopjatokle Mind: kepkezelo.com/images/g645iads5birj1zt62i3.png (2018.10.23. 12:32) Hogyan lehet jobb a vécé a vonatokon?
  • Utolsó 20

Innen szemezgetünk

  • BBC News
  • Telegraph.co.uk
  • the Guardian
  • The Independent
  • MailOnline
  • CNN
  • The New York Times
  • POLITICO
  • The Huffington Post
  • Gawker
  • Vanity Fair
  • New York Post
  • Drudge Report
  • EL PAÍS
  • Chinadaily US Edition
  • elmundo.es