Ha Hawaii nevét kiejti az ember, akkor mindenki a napsütésre, lazaságra, szörfös srácokra, bikinis lányokra gondol, azaz csupa pozitív dolog jut az eszünkbe. Pedig messze nem minden papsajt, erről hosszan tudnának mesélni azok az ezrek, akik az amerikai tagállam pokoli oldalán élnek.

Az elmúlt években folyamatosan romlott a helyzet Hawaiion, ahol immár 487 hajléktalan jut 100 ezer emberre. Akinek ez az adat nem mondana sokat, annak azt is eláruljuk, hogy ez az egész Egyesült Államokban a legrosszabb arány, azaz Hawaii szigetén rosszabb a helyzet, mint például New Yorkban és Nevadában (hogy csak a sorrendben második és harmadik helyezett államokat említsük).

A trópusi Paradicsom tehát nem is annyira Paradicsom, legalábbis azoknak, akik a gazdasági válságot követő lassú fellendülés ellenére is otthon nélkül maradtak. A helyzetet rontja a kevés (és ezért drága) földterület, ingatlan, valamint az alacsony fizetés is.

A legrosszabb a helyzet Oahun, ezen a szigeten élnek a legtöbben, és itt a legtöbb a hajléktalan is. A helyi önkormányzat már megtiltotta Waikiki járdáin az üldögélést és a fekvést, cserébe hatalmas szállítókonténereket terveznek szállásokká átalakítani.

A helyzet olyannyira elfajult, hogy David Ige kormányzó kénytelen volt szükségállapotot hirdetni. Nem csoda, hiszen például Oahun 4900 hajléktalan él (az összes szigeten 7620-an vannak), ellenben csak 550 férőhely van számukra a különböző szociális ellátóhelyeken.

Az államnak 2020-ig további 27 ezer bérleményre lenne szüksége a további válsághelyzet elkerülésére, ám a törvényhozók például az idei évre csak 800 új egység megépítésére elegendő pénzt szavaztak meg.

Hawaiion körülbelül 10 ezer ember vár legalább 5 éve arra, hogy bekerülhessen az állami lakásbérlési programba, ami pedig a magánbérlések támogatását illeti, arra olyan hosszú a lista, hogy fel sem lehet már rá kerülni.

A fedél nélkül élő családok aránya egy év alatt 46 százalékkal ugrott meg a hajléktalanokkal foglalkozó állami koordinátor szerint. Scott Morishige hozzátette, hogy az állami lakásbérlési rendszer és a mentális nehézségekkel küzdők ellátásának kedvezőtlen változás is hozzájárult a kialakult helyzethez.

Ráadásul a leginkább érintettek az egyébként is hátrányos helyzetben lévők: minden harmadik az őslakosok leszármazottja, negyedük a környező szigetekről származik és csupán 26 százalék fehér.

Mielőtt bárki azzal jönne, hogy miért nem dolgoznak (ez ugye az általánosan bevett reakció), eláruljuk, hogy a hajléktalanok 40 százaléka legalább részmunkaidőben dolgozik.

Csak éppen megélni nem tud belőle...

(Fotó: civilbeat.com)