Kívül tágasabb

Mégsem csinálhatod meg a szerencséd?

2013.02.12. 06:49, Kívül tágasabb , 20 komment

Azt gondolhatnánk, hogy a mi demokratikus társadalmunkban bizony bárki megcsinálhatja a szerencséjét, és tehetségéhez mérten feljebb léphet a társadalmi ranglétrán. Ez azonban csak részben van így.

figurák.jpg

A „Nagy Gatsby-kanyar" - ezt a nevet adta Barack Obama tanácsadója annak a grafikonnak, ami a generációkon átívelő társadalmi mobilitást mutatja be, és azt, hogy ennek mi köze van az anyagi egyenlőtlenséghez.

A nagyobb egyenlőtlenségekkel bíró társadalmakban kisebb a mozgás lehetősége, így például az Egyesült Államokban és Nagy Britanniában 50 százalék körül mozog a bevételek átlagos különbsége egy adott generáción belül, míg a jóval kiegyensúlyozottabb Skandináviában ez az arány csupán 30 százalék.

Gregory Clark, a Kaliforniai Egyetem közgazdásza szerint egy generáción belül is születhetnek rossz döntések, így gazdag szülők gyerekei is kevesebb jövedelemhez jutnak. Az alacsonyabb bevételnek az is oka lehet, ha a jómódú családok gyermekei önkéntes munkát vállalnak, jótékonykodnak.

Így ezek a mozgások a statisztikában a társadalmat változékonyabbnak, mozgékonyabbnak mutatják, mint amilyen valójában. Ha ezeket az adatokat több generáción keresztül nézzük, akkor félrevezetően derűs képet kaphatunk.

Akár 500 évig is tarthat

Azonban úgy tűnik, jóval többet számít a családtörténet, az apákon túl a nagyapák és a dédapák (hogy miért nem az anyák, na vajon, ez csak egy költői kérdés..., mert mindjárt újra előkerülne a feminizmus, és ez két napon belül talán már sok lenne) sorsa. Gregory Clark szerint akár 300-500 évet is igénybe vehet, hogy egy alacsonyabb és egy magasabb jövedelmű család utódai nagyjából egyenlő esélyekkel induljanak.

A közgazdász az adatok hiányát a vezetéknevek előfordulásának vizsgálatával próbálta pótolni. Így például ritka, magas státuszú családneveket követett a svéd társadalomban.

A 18. században felvett latinos hangzású nevek (Linnaeus) a magas műveltséggel rendelkező családokban fordultak elő, és amúgy igen ritkák, ha a teljes svéd populációt tekintjük. Ha ezek a nevek nyomon követhetők magas presztízsű pozíciókban, akkor már hosszú távú következtetéseket is le lehet vonni a társadalmi mozgásokra vonatkozóan.

Például az arisztokrata vezetéknevek még 2011-ben is hatszor akkora gyakorisággal tűnnek fel az ügyvédek között, mint a társadalom egészében. Ebből kiderül, hogy a híresen rugalmas Svédországban is 70-80 százalékban meghatározza a családi háttér a társadalmi helyzetet, akár évszázadokon keresztül.

Más hasonló kutatásokból is az a következtetés vonható le, hogy az öröklött előnyök bizony nagyon sokáig valóban előrejutást, magasabb társadalmi pozíciót, gazdasági előnyt is jelenthetnek.

Ez a kép akár nyomasztó is lehetne, hiszen arra utalhat, hogy például hiába tanul valaki, az nem jelenthet valódi kitörést számára,(... esetleg csak akkor, ha ezt a lépést már a nagyapja megtette).

Az unokáid jövőjét is meghatározod

Mindenesetre vannak ennél pozitívabb eredményt hozó vizsgálatok is, két amerikai kutató azt a nagyon aprólékos munkát vállalta magára, hogy bizonyos embereket megkeres gyerekként, majd később felnőttként is népszámlálási adatokban, és ezek összehasonlításával vonnak le következtetéseket a társadalmi mozgásokra.

Ez a vizsgálat is azt mutatja, hogy egy generáció magas vagy alacsony jövedelme nagyjából a következő kettő helyzetét is meghatározza Amerikában és Nagy-Britanniában egyaránt. De az is kiderül belőle, hogy megfelelő körülmények között ki lehet törni a bemerevedett rendszerből.

Csatlakozz hozzánk a Facebook-on és a Twitter-en!

Kívül tágasabb

A világ érdekes. Ha érdekel, mi történik a világban körülötted, akkor itt a helyed!

Hirdetés

Utolsó kommentek

Innen szemezgetünk

  • BBC News
  • Telegraph.co.uk
  • the Guardian
  • The Independent
  • MailOnline
  • CNN
  • The New York Times
  • POLITICO
  • The Huffington Post
  • Gawker
  • Vanity Fair
  • New York Post
  • Drudge Report
  • EL PAÍS
  • Chinadaily US Edition
  • elmundo.es