Az ügy azzal kezdődött, hogy az amerikai Connecticut Winchester nevű városának lakhatási bizottsága meglehetősen szigorúan szabályozta, kik vehetnek részt az általa kezelt bérlakástámogatási programban.

A feltétel egyszerű, és a maga nemében meglehetősen ravasz is volt: megneveztek 17 connecticuti várost, ahonnan a sikeres jelentkezők érkezhettek. A csavar ott van a történetben, hogy a megjelölt települések mindegyikét minimum 91 százalékban fehérek lakják (Winchesterben ez az arány 94,5 százalék...). Így aztán gyakorlatilag kizárták annak a lehetőségét, hogy afroamerikaiak vagy latin-amerikaiak jelentkezzenek a programba és jussanak lakáshoz a városban.

A 11 ezer lakosú városnál így aztán hiába jelentkeztek nem fehér bőrű költözni vágyók, gyakorlatilag esélyük sem volt. Az egyik felperes, Crystal Carter azt állítja, hiába érdeklődött, még a jelentkezési lapot sem küldték el neki.

Az egyedülálló, hatgyermekes afroamerikai anya egy olyan városban (Hartford) lakik, mely nem szerepel a listán. A családon belüli erőszak áldozataként hajléktalanszállókon magát meghúzó és egyéb kényszermegoldásokat használni kénytelen nő a Connecticut Fair Housing Center (azaz a tisztességes connecticuti lakásprogramért harcoló szervezet) segítségével indította a pert.

A legfrissebb hírek szerint a per hatására a bizottság megváltoztatja a program kiírását.