Feminizmus és női egyenjogúság ide vagy oda, még mindig a férfiak uralják a társadalom gyakorlatilag minden szektorát egy új beszámoló szerint. Vannak azonban kivételek, még ha nem is sok.
A férfiak nem engedték ki a kezükből a hatalmat, legalábbis a Fawcett Society tanulmánya szerint. A brit művészeti, az üzleti és a közszféra legfontosabb pozícióinak több, mint a fele van férfikézben, és noha a magazinok szerkesztői között többségben vannak a nők, az üzleti életben labdába sem rúgnak.
A tőzsde által jegyzett legfontosabb cégek száz vezetőjéből csak 6 nő, és egyéb üzleti vezetői pozícióban sem éri el az arányuk a 10 százalékot. Alul vannak reprezentálva a bíróságokon, a napilapok vezető szerkesztői közt, rendőrségi és nyomozati vezetők közt, polgármesterek között, ahol mindössze a vezető pozíciók 20 százalékát tölti be nő.
A Sex and Power 2018 (Nem és hatalom 2018) tanulmány szerint ezeken a meglehetősen elszomorító adatokon csak a kvóta bevezetése segíthet. Sam Smethers, a Fawcett Society vezérigazgatója szerint az „egyenlőség nem fog magától kialakulni. Nekünk kell megteremteni”.
Ezért új törvényt javasolnak, mely adott határidőre kvótákat jelölne ki a nagyvállalatok és a közszféra vezetői pozícióira és azokat a szervezeteket, amelyek nem tudnak felzárkózni egy ilyen rendszerhez, arra kellene kötelezni, hogy tűzzenek ki célokat és tegyenek közzé cselekvési tervet arra nézve, hogyan tudnák javítani a szervezetben a női vezetők arányát.
Azt is követelnék, hogy a rugalmas munkaidő minden pozícióban elérhető legyen, kivéve, ha valamilyen nagyon erős üzleti érdek miatt ezt nem lehet megoldani és a részmunkaidős pozíciókban is több állást hirdessenek meg.
Ezeket az egyébként nyilvánosan elérhető adatokat akkor elemezték, amikor a fizetések közötti egyenlőtlenségekre fény derült. Több mint tízezer cégből 7795-ben (azaz közel 78 százalékuknál) jobban megfizették a férfiakat.
Ráadásul tízből egy cég két héttel a határidő lejárta előtt nem is tette közzé a fizetések közötti különbségekről szóló beszámolót. Nem csoda, hiszen a kritikusok szerint a törvény végrehajtásának ellenőrzésére kijelölt Esélyegyenlőségi és Emberi Jogi Bizottságnak nincs sem elegendő hatásköre, sem megfelelő erőforrása a munkáltatók ellenőrzésére.
Miért jó és miért nem Thaiföldön élni? Egy ottani magyar listázta mindkettőt.
(Fotó: pixabay.com/bigel94)
