A szaporodó természeti katasztrófák és a klímaváltozás alapvetően változtathatja meg azokat a körülményeket, melyek között mindennapjainkat éljük. Ide tartoznak otthonaink is. Minisorozatunk első részében a kupolaházat és a lebegő otthont mutattuk be, most a föld alá is elkalandozunk.
A barlangoktól kezdve az emberek sokáig földalatti házakban éltek a történelem során. Az épületek többsége ma mégis felszíni, de a közelmúltban a felszín alatti struktúrák építészei egyre kreatívabbá váltak.
Ezek az épületek - amelyek általában a domboldalak természetes görbéihez alkalmazkodnak - gyakran energiahatékonyak. Megakadályozhatják az erőteljes szél okozta károkat, különösen jól simulnak a tájképbe és jól alkalmazkodnak az esőzésekhez is.
A svájci építész, a földdel védett építészet úttörőjének tekintett Peter Vetsch szerint az ilyen házak olyan helyekre alkalmasak, mint a Fülöp-szigetek, Mexikó és Japán, amelyeket gyakran érnek természeti katasztrófák.
Felhőkarcolók
Az elmúlt évtizedben a városok több mint 600 felhőkarcolót építettek. Ugyanakkor a városi területek egyre kiszolgáltatottabbak lesznek a tengerszint emelkedésének, a hurrikánoknak és a viharoknak, így ezek a drága épületek veszélyeztetve vannak.
Magasságuk miatt a felhőkarcolók különösen sebezhetők. A Nemzeti Hurrikán Központ jelentése szerint minél magasabb egy épület, annál gyorsabban halad a szél át rajta.
Erős hurrikánok idején a viharos szél megrongálhatja az ablakokat, vagy akár egész tornyokat. Ha sok magas épület közel áll egymáshoz, szélcsatornákat is létrehozhatnak - alacsony nyomás, nagy sebesség - növelve a szél erejét.
Ráadásul ha a tápfeszültség kialszik és a biztonsági generátorok a torony elárasztott alagsorában vannak, akkor a menekülőknek borzasztóan hosszú lesz az út lefelé.
Egyes városok a közelmúltban új szabályokat iktattak be a felhőkarcolókkal kapcsolatban. Miamiban például magas épületeknél kikötés, hogy az első 9 méteren csak speciális, ütésálló üvegeket használhatnak, mert itt éri a legtöbb törmelék az épületeket.
Megemelt épületek
Az árvizek és a vihar általában a hurrikánok kíséretében tűnik fel, és mind rossz hatással van az épületekre.
A Sandy vihar becslések szerint 6,3 milliárd dolláros árvízi kárt okozott New Yorkban és New Jerseyben. A közelmúltban a Harvey hurrikán hatalmas áradásokhoz vezetett Houstonban és Texasban, amely mindössze két megyében legalább 4,1 milliárd dolláros lakóingatlani károkat okozott.
Számos amerikai város olyan törvényeket hoz, amelyek megkövetelik, hogy a fejlesztők az épületeket néhány méterrel a jósolt áradási szintek felett építsék fel.
„A tengerparti területekre új tervezési stratégiákat kell kidolgoznunk és nem engedhetünk a biztonságból. Ez olyan valami, amit sokkal komolyabban kell vennünk. Egyszerűen muszáj” - nyilatkozta Dens Hoskins, a Gensler vezérigazgatója, aki a világ legnagyobb építészeti cégét vezeti.
A legnagyobb sztárok között is bőven akad közveszélyes - nézd meg, kik ők!
