Kívül tágasabb

Ki eteti meg a csirkéket?

2017.03.02. 06:33, Kívül tágasabb , 19 komment

A kérdés egyáltalán nem költői, és egyre égetőbb lesz, ahogyan az Egyesült Királyság távolodik az Európai Uniótól. A politikai propagandával szemben a valóság ugyanis az, hogy a brit gazdaságnak elég sok olyan területe van, amely nem, vagy csak nagyon nehezen boldogulna az uniós bevándorlók nélkül, ők már most érzik a Brexit negatív hatását, holott a kormány hivatalosan még be sem nyújtotta a kilépésre vonatkozó dokumentumokat.

csirke_farm_foto_pixabay_com_creisi.jpg

Az már most látszik, hogy az egyik problémás ágazat a mezőgazdaság lesz, és ezt a saját bőrükön érzik az állattenyésztők is, például a csirkékkel foglalkozó Mark Gorton.

A Londontól kétórára északkeletre, Norfolkban gazdálkodó férfi 250 embernek ad munkát, ennek 60 százaléka Kelet-Európából érkezett, nem csoda, hogy ő is erősen vakarja a fejét a jövőt illetően.

Mark Gorton szerint ugyanis lengyel, litván és más kelet-európai munkásai nélkül nagyon nehezen tudná az évi 5 millió darab csirkét és pulykát szállítani, amit jórészt szupermarket-láncok és olyan sztárszakácsok, mint Jamie Oliver éttermei vásárolnak fel.

Mark Gorton a Bloomberg hírügynökségnek azt mondta, önámítás lenne azt gondolni, hogy majd a helyiek átveszik a kelet-európaiak munkáját, mert az angolok ilyen típusú melót nem akarnak végezni. 

„Az emberekben az a téves benyomás alakult ki, hogy a határátkelők elveszik a helyiek munkáját, pedig ez nem így van. Ez fizikai, kétkezi, állandóan ismétlődő fázisokból álló munka, amire nem lehet helyben embert találni” – mondta. (Ezért próbálkoznak külföldön, angliai állásajánlatokkal.)

Beilleszkedési zavarok

Az Európai Unió 2004-es bővítését követően rengeteg kelet-európai érkezett az Egyesült Királyságba, közülük nagyon sokan dolgoznak vidéki gazdaságokban, élelmiszer-csomagoló üzemekben. 

Kisvárosokban telepedtek meg, saját boltokat nyitottak, a gyerekeiket a helyi iskolába járatták, és munkájuknak köszönhetően pörgött a brit élelmiszeripar. Viszont mindennek voltak negatív hatásai is, ezért szavazott például az a körzet, ahol Mark Gorton is él, 64 százalékban az uniós kilépésre. 

„Itt, helyben, kétségtelenül van egy olyan közvélekedés, hogy túl sok a kelet-európai, akik nem illeszkednek be” – ismerte el Mark Gorton, aki érthető okokból a maradásra voksolt. 

Noha jogilag még semmilyen, a kilépésre irányuló lépés nem történt, a tavaly júniusi népszavazás már érezteti hatását, a férfi cégétől már közel egy tucat kelet-európai munkavállaló lépett ki miatta és ment haza. 

„Másnap bejöttek, és azt mondták, úgy érzik, nem kívánatosak lettek az Egyesült Királyságban. Voltak olyan lengyelek és litvánok, akik már egy héttel a referendum után csomagoltak és elindultak haza. Azóta egyre nehezebb embert találni erre a munkára” – panaszkodott Mark Gorton. 

Kénytelen volt árat emelni

A helyzetet bonyolítja, hogy az egész iparág egyetlen bonyolult rendszert alkot, amiben hatalmas szerepe van az importnak is, legyenek azok gépek, csomagolóanyagok, vagy egyéb felszerelések. 

Márpedig ezeknek az ára alaposan felment a népszavazás óta, hiszen a font 16 százalékot gyengült a dollárral szemben, amit mások mellett a Mark Gortonhoz hasonló vállalkozók nyeresége szenvedett meg. Nem is kicsit, saját bevallása szerint ő már most 20 százalékot bukott a referendum eredménye miatt. Hónapokig próbálkozott mindenféle megtakarításokkal, ám végül nem volt más választása, kénytelen volt 10 százalékkal emelni a csirkéi árát. 

„A Brexit mindannyiunknak pénzbe kerül. Vajon az emberek akkor is a kilépésre szavaznak, ha tudták volna, hogy ez történik majd?” – tette fel a meglehetősen költői kérdést a vállalkozó. 

A Brexit nyertese Németország lehet?

A font esésének másik következménye, hogy a kelet-európaiak kevesebb pénzt tudnak hazaküldeni, éppen ezért például Mark Gorton lengyel alkalmazottai közül egyre többen foglalkoznak a németországi munkavállalás lehetőségével, és nem csak azért, mert az közelebb van a hazájukhoz. 

A font például 11 százalékot gyengült a zlotyhoz képest, miközben az euró árfolyama nagyjából változatlan maradt, ami szintén vonzóbbá teszi az eurózóna országait. 

Mindemellett a brit munkanélküliségi ráta 11 éve nem volt ilyen alacsony, így történhetett meg, hogy Mark Gorton vállalkozói története során először kénytelen év végi bónuszokkal megpróbálni megtartani munkásait, vagy újakat szerezni a távozók helyett. 

„Elképesztő naivitás azt gondolni, hogy majd a helyiek elvégzik ezt a munkát. Ez egyszerűen nem fog megtörténni” – vélte Mark Gorton.

(Fotó: pixabay.com/Creisi)

Csatlakozz hozzánk a Facebook-on és a Twitter-en!

Kívül tágasabb

A világ érdekes. Ha érdekel, mi történik a világban körülötted, akkor itt a helyed!

Hirdetés

Gazdagisztán

Nincs megjeleníthető elem

Határátkelő

Nincs megjeleníthető elem

Utolsó kommentek

Innen szemezgetünk

  • BBC News
  • Telegraph.co.uk
  • the Guardian
  • The Independent
  • MailOnline
  • CNN
  • The New York Times
  • POLITICO
  • The Huffington Post
  • Gawker
  • Vanity Fair
  • New York Post
  • Drudge Report
  • EL PAÍS
  • Chinadaily US Edition
  • elmundo.es
süti beállítások módosítása