Csak január első hetében közel 100 elítélt veszítette életét a brazíliai börtönlázadásokban, szóval egyáltalán nem túlzás azt állítani, hogy tombol az erőszak a dél-amerikai ország fegyintézeteiben. A kérdés csak az, hogy miért?

Gyakorlatilag az összeomlás szélén áll a brazil börtönrendszer, a vérengzések, lázadások szinte napi rendszerességgel követik egymást. Január első napjaiban például majdnem 100 ember veszítette életét a leszámolásokban, a fegyőrök pedig jól láthatóan képtelenek megfékezni az erőszakot. 

A kérdés az, hogy miért alakult így. A BBC összeállításában három alapokot sorolt fel, ezeket vesszük mi is sorra.

1. Túlzsúfoltság

A világ sok országában (így Magyarországon is) gondot jelent a túlzsúfoltság. A brazíliai Roraima államban található börtönben (ahol január 6-án 33 elítéltet öltek meg) például kétszer annyian vannak, mint ahány fősre az intézményt tervezték. 

A túlzsúfoltság azért is problémát jelent, mert nagyon nehéz elválasztani a rivális bandák tagjait, ráadásul minél többen vannak egy cellában, annál nagyobb a feszültség, hiszen minden fekvőhelyért, ételért meg kell harcolni. 

Ha ez nem lenne elég, még a brazil viszonylatban jómódúnak számító Sao Paulo államban is egy börtönőrre 300-400 elítélt jut, ami miatt képtelenség rendet tartani. Így aztán ha az elítéltek úgy döntenek, hogy lázadást indítanak, akkor azt szinte képtelenség megakadályozni.

2. Bandaháborúk 

A gyilkosság szó szerint mindennapos a brazil börtönökben (tavaly 372 elítélt veszítette így életét), ám a mostani vérfürdő egyik kiváltó oka az, hogy véget ért egy két évtizedes tűzszünet két rivális banda között. 

Egészen mostanáig ugyanis a Sao Paulo-i PCC és a Rio de Janeiro-i Vörös Egység szorosan együttműködött a kábítószercsempészetben, ám nemrégiben eddig ismeretlen okokból összekülönböztek. 

Ráadásul mivel a kormány az utóbbi időszakban bekeményített a szervezett bűnözés elleni harcban, mindkét bandából rengetegen kerültek börtönbe, ahová magukkal vitték az utcai feszültségeket is. 

Ha mindezt megfejeljük az 1. pontban leírtakkal (azaz hogy a rabok gyakorlatilag akkor szítanak lázadást, amikor akarnak), nem lehet csodálkozni az elmúlt napok eseményein.

3. Pénzhiány 

Aligha lep meg bárkit is, hogy a brazil börtönök alulfinanszírozottak. Olyannyira, hogy az elmúlt napokban Amazonas állam kormányzója, Jose Melo szkennereket, elektronikus követőket, és a mobilhívások blokkolására alkalmas készülékeket kért a szövetségi kormányzattól, ami azt is mutatja, hogy mennyire híján vannak a börtönök az alapvető felszereltségnek. 

Mindehhez társulnak a rosszul képzett, és még rosszabbul fizetett börtönőrök, akiknek olyan elítéltekkel kell szembenézniük, akik nem csak jóval többen vannak, de sokuknak semmi veszítenivalója sincs. 

Mindenesetre a január eleji véres lázadásokat követően a szövetségi kormány bejelentette, hogy modernizálja a börtönrendszert. A nagy kérdés csak az, hogy az elmúlt két évtized egyik legnagyobb gazdasági válságát élő országban mennyi pénz lesz erre. 

(Fotó: GettyImages)