Egy-egy nagyváros hétköznapjai, utcái végeláthatatlan nyersanyaggal szolgálnak az erre nyitott és jó szemű fotós számára. Különösen izgalmas a történet akkor, ha a képek közel negyedszázadot ölelnek fel, ami alatt a metropolisz rengeteget változott.

Mai úticélunk New York, a képek szerzője pedig Carrie Boretz, akinek kiadás előtt álló könyve, a STREET (azaz UTCA) 1975 és 1998 között készült fotóiból válogat.

Már a könyv (és a képek) története sem hétköznapi, hiszen a negatívok hosszú évtizedekig álltak a lakásában érintetlenül, és bár vigyázott rájuk, tulajdonképpen nem merült fel benne komolyan a gondolat, hogy kötetbe rendezze, vagy kiadja őket.

Ez csak akkor jutott eszébe, amikor elhunyt az édesapja, aki megszerettette vele a fotózást és megismertette olyan művészek képeivel, mint például Russell Lee, illetve a korábbi generációk nagyjai.

A The New York Times-nak adott interjúban Carrie Boretz azt mondta, alapvetően mindig az együttérzés, az empátia vezette a képek készítésénél, soha nem akart ő a középpontban lenni, inkább a hétköznapi élet konfliktusait, fonákságait és érdekes vagy vicces pillanatait igyekezett megragadni.

Ez már csak azért sem lehetett egyszerű, mert ezek az évtizedek (tehát a hetvenes évektől a kilencvenes évek végéig) nem voltak kifejezetten egyszerűek New York történelmében, hiszen ekkor lett belőle egy veszélyes, bűnözés sújtotta nagyvárosból egy modern, a méreteihez képest élhető metropolisz.

Akit bővebben is érdekel Carrie Boretz munkája, az itt keresgéljen, és támogatni is lehet könyve megjelenését.