Azt tudjuk, hogy Magyarországon minden második házasság válással végződik, de ki gondolná, hogy az igencsak konzervatív Iránban is a papírral megpecsételt kapcsolatok ötödével ez történik. Az esküvő és a lakodalom ott is komoly bulira és rongyrázásra ad alkalmat, mostanában azonban az is partizásra ad lehetőséget, ha a pár éppen válik.
Így legalább nem rossz szájízzel történik meg az elválás, ha már sor kell, hogy kerüljön rá. Még mindig jobb hatalmas bulival búcsút mondani a kapcsolatnak, mint depresszióba vagy gyűlölködésbe esve, gondolhatnánk, de persze a vallási vezetők nem látják ilyen rózsaszínnek a történetet, sőt egyenesen sátáninak bélyegezték az ilyen eseményeket.
Hivatalos adatok szerint csak március vége és május között 21 ezer válást jelentettek be Iránban. A klérus a trendet az iszlám köztársaság értékeivel szembemenőnek tartja ezt a tendenciát. Ahogy a világon bárhol másutt, a válások fő okai között Iránban is az anyagi nehézségek, a hűtlenség, kábítószer-függőség vezetnek, de egyre inkább az is, hogy a nők tanultabbak (idén már az egyetemi diákok 60 százaléka nő), képesek anyagilag is jobban talpon maradni a férjük nélkül is, így önállóbbak.
A dolog már nem tabu többé. Ugyan a férfiak a törvény betűje szerint még mindig előnyt élveznek, de a felek ma már gyakran eleve közös megegyezéssel mennek a bíróságra. Ha ilyen valakinek nics a kezében, akkor általában a nőnek kell bebizonyítania a férjéről, hogy az bántalmazza és lelki problémái is vannak.
Azért, aki bántalmazó, függő férjtől akar megszabadulni, annak nem könnyű, az bürokrácia miatt a folyamat nagyon hosszúra nyúlhat, így nem csoda, ha a végét akár meg is lehet ünnepelni. A változások hátterében komoly társadalmi folyamatok zajlanak, amelyhez a például a válás iránti tolerancia is egyre inkább beletartozik.
