A húsvéti nyuszi általában kedves, aranyos, az ünnep egyik legfontosabb jelképe. Előfordul azonban, hogy valami félresikerül, így maximálisan megértjük a következő képeken látható gyerekek reakcióit.
A húsvéti nyúl nyugat-európai hagyomány, a legtöbb forrás szerint a XVI. századból, a mai Németország területéről származik, itt vált a keresztény ünnepkör részévé. Akkoriban kezdtek kosárból fészket készíteni neki, és itt készült el az első csokinyúl is.
Érdekesség, hogy a latin kultúrkörben (elsősorban Franciaországban) nem a nyuszi hozza a tojást, hanem a harangok – ami legalább annyira abszurd, mint a nyulas változat.
Ha már itt tartunk, kétféle válasz is létezik arra a kínzó kérdésre, hogyan kerül össze a tojás és a nyúl. Az egyik egy félrefordítás, egyes német területeken ugyanis gyöngytyúkot (Haselhuhn, vagy rövidebben Hasel) ajándékoztak egymásnak. A nyúl Hase, így elég volt egy kis figyelmetlenség és máris kész a biológiatanárok réme, a tojást tojó nyuszi.
Ami a fészekrakó nyulat illeti, erre létezik viszonylag egyszerű magyarázat: a Lepus fajhoz tartozó, Európa nyugati részén elterjedt nyúl ugyanis nem üregben él, hanem fészket rak, és a teste is nagyobb, mint az üregi nyúlé.
Persze a szimbólumok szintjén van értelme a nyúl és a tojás összekapcsolásának, hiszen mindkettő évezredek óta termékenységi szimbólum.